Miért Basahalom?

Ezt még debreceniek is szokták kérdezgetni tőlem.

„Akinek a kődökét nem a Basahalmán belül vágta el a bába, csak jött-ment” – tartották a debreceni cívisek. Más források szerint így tisztelték egymást: „Igaz debreceni pógár, a Basahalmán belül vágták el a kődökét.”

A Basahalom Debrecen lakott területének szélén, a Nagytemplomtól délnyugati irányban 4 kilométerre található. Eredetileg hegyes süveg alakú, mára szabályos csonkakúp, talpátmérője 60 méter, felső síkjának átmérője 10 méter, magassága 6,5 méter. Beleszédülni nem lehet. Nevét szomorú események után kapta néhány száz éve. Bartha Boldizsár krónikája szerint Rusztán török nagyvezér hordatta össze a halomtest földjét a környékbeliekkel. Bethlen Gábor e kiemelkedésen tanácskozott Murtéza basával 1629-ben. Itt táborozva kegyetlenül megsarcolta a várost 1660 tavaszán Szeidi Mehemed basa.

Zoltai Lajos 1906-os ásatásai szerint azonban a Basahalom jóval a törökidők előtt is kiemelkedés volt, Rusztán nagyvezér csak megemeltette, hogy jobban beláthasson a városba. Zoltai ugyanis 6 méter mélyen a halom alatt egy deszkával fedett sírra lelt, s a temetkezés módjából arra következtetett, hogy a halmot feltehetően a rézkor vége, a bronzkor eleje, i.e. 2000 körül építették.

A helyről Ady Endre is írt A délibáb üzenete című versében: „Basahalmától ős Péterfiáig / Ájer pezseg. Úgy hívják: Gondolat.” Ez is jó régen volt.

Hát ennyit arról, hogy miért ez a blog címe. A boulevardot is magyarázzam?