A Star Wars Halálcsillagán a szemétpréselő két fala valójában a Nyugat és a Szovjetunió. A tótoknak, rácoknak és románoknak korábban csak kontakthibás monokróm monitorjai voltak, most azonban meglódultak csillaghajóik. Hogy mi van?
Hogy mi van? Na ezt kérdezte tőlem levelében az, aki egy linket mellékelve kért, hogy ugyan mondjam már meg, miről szól a Rosszkedvünk kettő pont nulla című írás az önkormányzati médiahonlapon, mert ő a címét se nagyon érti, a szöveg meg annyira terhelt, hogy olvasása közben többször meg kellett állnia pihenni. A kedves levélíró arra jutott, hogy ez olyanféle cikk lehet, amilyeneket egykoron a Kádár-érában írtak úgy, hogy csak a sorok között olvasók értették meg igazán, mert akkor nem volt vélemény- és sajtószabadság, de ma már van, ezért mi a frásznak a költőieskedő képzavarosság. A kedves levélíró szerint a cikk arról szólhat, hogy a Fideszre kell szavazni.
Nem tudom. Lehet. Döntsétek el, fejtsétek meg! Most egy hosszabb idézet következik a cikkből, tessék elolvasni, legyen másnak is agygörcse!
Majd 2008-ban emelkedni fognak az árak. (Minden esztendőben leginkább.) A bérek is, de sokkal kevésbé. Viszont az egész gazdaság úgy fog viselkedni, mint a Star Wars sorozat negyedik epizódjában (a nyitódarabban) a hulladék, ami két fal között egyre inkább kezd összetömörülni. A hulladékot összepréseli e két fal, ahogy közelednek egymáshoz, látszólag megállíthatatlanul. (Nyugat és az egyszer-volt Szovjetunió?) A honi gazdaság hasonlóan törékeny konstrukció, mint a hulladék, és a világgazdaság falai simán szaftosra őrlik, ha felkészületlenül vagy lelkiismeretlen módon nem stabilizálják. Jelenleg nem tudni, mi folyik. Inkább csak sejteni, hogy ami történik, az nem fogja megoldani a helyzetet. Attól ez a gazdaság nem bírja ki a Halálcsillag hulladékmegsemmisítőjének őrlőfogait. Akik azt mondják – konkrétan: orvosok, tanárok, szakácsok, kertészek, nyomdászok, sofőrök, cukrászok, esztergályosok, marók, szobafestők, úszóedzők, műszerészek és a többi, szerencsétlen mesterlegények –, hogy kívül tágasabb, talán máshol kellene a boldogulást keresniük, nem lehetnek annyian, hogy ez a táj üres legyen, mint egy havas képeslap. Ez a mi országunk. Jó lenne jól élni benne. Tudni azt, hogy megállíthatók a negatív folyamatok. Hogy azok hazudnak, akik lejtőt emlegetnek. De úgy néz ki, nagyon nem így van ez. Körülöttünk szorgosan kertészkednek országuk gyarapodó birtokain mások (csak a példa kedvéért: tótok, rácok, lengyelek, románok), akik eddig úgy néztek minket kontakthibás monokróm monitoraikon, mint egy sci-fi sorozat szorgos és sikeres földönkívüli ügynökeit. Most mi nézzük őket, miféle ballasztot dobáltak ki, hogy csillaghajóik ennyire meglódultak. Talán különleges fűszereket birtokolnak, talán csak a kozmikus elméből nagyobb szeletet. Több csavart. Ki tudja.