Csalásgyanús stratégia

Lopott cucc elfogadására készülnek a cívisváros vezetői ?

Évtizedes tapasztalat, hogy a debreceni önkormányzatban, a városirányítók felsőbb köreiben utálják a civileket, a civil szervezeteket. Kivételt ez alól csak a pártközeli (na, vajon melyik párt?) civilek jelentenek, akiket bár nem utálnak, de nem is szeretnek, egyszerűen szükség van rájuk olykor, amikor a pártpolitika nem nyomulhat kedve szerint minden fronton. De most nem ez a téma.

Az évtizedes civilgyűlölet ellenére hivatalos Civil Stratégia elfogadására készül Debrecen város önkormányzata a csütörtöki (november 25.) közgyűlésen. Mielőtt azonban elalélnánk a gyönyörűségtől, érdemes elolvasni az előterjesztést, amiből azonnal kiderül, hogy egy közel 20 millió forintos, most november 30-án záruló pályázati projekthez kell ez a bizonyos Civil Stratégia. Nem kapkodták el, az tény.

Mielőtt azonban rápillantanánk a nagyszabású koncepcióra, emeljünk ki néhány adatot az előterjesztésből! „Debrecenben ezernél többre tehető a civil szervezetek száma.” „A Polgármesteri Hivatal adatbázisában jelenleg 365 civil szervezet van nyilvántartva. Ebből 95-tel valamilyen formában rendszeres kapcsolatot tartunk, 23-mal ellátási szerződést, illetve közművelődési megállapodást kötött az önkormányzat. Az előkészítő munka során 16 olyan civil szervezetnek küldtünk ki együttműködési nyilatkozatot, amelyek a helyi társadalom életében aktívan jelen vannak, és velük az önkormányzat hosszabb idő óta együttműködik. A 16-ból 14 szervezet írásban fejezte ki együttműködési szándékát.” Tetszenek figyelni a számokat! A Civil Stratégia elkészítése során a városban fellelhető civil szervezeteknek kevesebb mint másfél százalékával egyeztetett a hivatal. És akkor most ne is részletezzünk ennek az egyeztetésnek az elmélyültségét!

A közgyűlési előterjesztés mellékleteként olvasható Civil Stratégia első pillantásra a kevésbé szakavatottak számára is gyanús. Merthogy a szöveg túl általános, közhelyes, nélkülözi a debreceni konkrétumokat. Ilyenkor szokás ráengedni a rizsára az internetes keresőt. És a gyanú beigazolódik, de vastagon ám. A debreceni Civil Stratégia egyes szövegrészei számos dokumentumban fellelhetők, de talán a leglátványosabb hasonlóság a kilenc évvel ezelőtt készült székesfehérvári civil koncepcióval mutatható ki. (A teljes szöveg megtalálható itt.)

Nézzük meg előbb a debreceni stratégia zárófejezetét!

Összegzés

Civil szervezetek nélkül nem lehet helyi demokráciáról beszélni. A debreceni civil szféra rendkívül sokszínű.

A működő szervezetek jelentős része olyan sportegyesület, szabadidős, szakmai, vagy karitatív szervezet, amely elsősorban a szabadidő hasznos eltöltését szolgálja, illetve szolgáltat a tagjai részére. Olyan típusú szolgáltató vagy szolgáltatni kívánó nonprofit szervezetek is működnek, amelyek az újonnan jelentkező társadalmi problémák megoldásában vesznek részt vagy szeretnének részt venni.

Gyakori jelenség még mindig, hogy az egyes szervezetek az önkormányzattól várják, hogy tartsa el őket. Ez ellentétes érdekeket hoz felszínre. Nem hasznosítható a “hozzáadott érték”, a civil kurázsi. Sérül a civil lét alapvető jellegzetessége, a függetlenség is, ha egyetlen jelentős támogató van. A függetlenség megőrzésének, az egyenrangú félként való fellépésnek legfőbb feltétele az erősség, anyagi, személyi, szervezeti, technikai, kapcsolati szempontból egyaránt. Csak szakmailag felkészült szervezet teremtheti meg a megerősödés feltételeit.

Önkormányzatunk érdeke, hogy minél több erős, jól működő szervezet legyen Debrecenben.

A civil szervezet erősödését szolgálja vezetőinek profizmusa, önkénteseinek elhivatottsága, a rendszeres képzés, kapcsolatépítés más civilekkel, és a médiával. Az elkövetkező időszak nagy kérdése, hogyan tud kapcsolatot építeni a vállalkozói szférával, és ebben milyen szerepet vállalhat az önkormányzat.

Az együttműködés fejlődése szempontjából meghatározóak lehetnek a helyi rendeletek, továbbá a képviselő-testület és a hivatal szintjén is a megfelelő kapcsolatok kialakítása. Fontos a további partnerek felkutatása, továbbá olyan automatizmusok kialakítása, amely nem teszi szükségessé a civil-önkormányzati együttműködés alapvető átalakítását négyévenként.

Ezért alkotta meg Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése a civil szervezetekkel való együttműködésének irányelveit és készíti el civil stratégiáját.

És most következzen a székesfehérvári koncepció zárófejezete!

Összegzés

Civil szervezetek nélkül nem lehet helyi demokráciáról beszélni. Rendkívül sokszínűek.

A működő szervezetek jelentős része olyan sportegyesület, szabadidős szervezet, amely elsősorban a szabadidő eltöltését szolgálja, illetve szolgáltat a tagjai részére. Olyan típusú szolgáltató vagy szolgáltatni kívánó nonprofit szervezetek is működnek, amelyek az újonnan jelentkező társadalmi problémák megoldásában vesznek részt vagy szeretnének részt venni.

Gyakori jelenség még mindig, hogy az egyes szervezetek az önkormányzattól várják, hogy tartsa el őket. Ez ellentétes érdekeket hoz felszínre. Nem hasznosítható a “hozzáadott érték”, a civil kurázsi. Sérül a civil lét alapvető jellegzetessége, a függetlenség is, ha egyetlen jelentős támogatója van.

A függetlenség megőrzésének, az egyenrangú félként való fellépésnek feltétele az erősség. Anyagi, személyi, szervezeti, technikai, kapcsolati szempontból egyaránt. Csak szakmailag felkészült szervezet teremtheti meg a megerősödés feltételeit.

Önkormányzatunk érdeke, hogy minél több erős, jól működő szervezet legyen Székesfehérváron. Az anyagi források szűkössége miatt, azért, mert a helyi közösséget gazdagítják, sőt, önkormányzati feladatok ellátásához járulnak hozzá.

A civil szervezet erősödését szolgálja vezetőinek profizmusa, önkénteseinek elhivatottsága, rendszeres képzés, kapcsolatépítés más civilekkel, a médiumokkal. Az elkövetkező időszak nagy kérdése, hogyan tud kapcsolatot építeni a vállalkozói szférával, és ebben milyen szerepet vállalhat az önkormányzat.

Az együttműködés fejlődése szempontjából meghatározóak a helyi törvények, rendeletek, továbbá a közgyűlés és a hivatal szintjén is a megfelelő kapcsolatok, a további partnerek. Olyan automatizmusok kialakítása, mely nem teszi szükségessé a civil-önkormányzati együttműködés alapvető átalakítását négyévenként.

Ezért alkotta meg Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a civil szervezetekkel való együttműködésének irányelveit és készít civil koncepciót.

Mint látható, oly mértékben hasonlít egymásra Székesfehérvár 2001-es és Debrecen 2010-es civilhelyzete, hogy a két dokumentum zárófejezetei gyakorlatilag egypetéjű ikreknek tekinthetők. Vagy esetleg valamiféle csalásról lenne szó, a stratégia készítője meg sem vizsgálta a debreceni állapotokat, hanem egyszerűen lemásolt egy máskor és máshová készült anyagot?

A csütörtökön tárgyalandó előterjesztésben fellelhetők a készítők adatai: „A projekt megvalósításában közreműködő tanácsadó szervezet kiválasztása közbeszerzési eljárás keretében megtörtént. A Controll Holding Tanácsadó Zrt. (1124 Budapest, XII. ker. Fürj u. 18., képviseli: Kormány Tamás vezérigazgató) lett a nyertes.” „A Controll Holding Tanácsadó Zrt. a megbízási szerződésben foglaltaknak megfelelően elkészítette Debrecen Megyei Jogú Város Civil Stratégiája című tervezetét, amit a hivatal szakemberei áttanulmányoztak, pontosították, illetve kiegészítették.”

A két idézett szöveg kísérteties egyezése több kérdést is felvet. A debreceni polgármesteri hivatal és a közgyűlés illetékesei tudatában voltak-e annak, hogy a tanácsadó cég nem eredeti munkát ad el nekik? Milyen alapossággal végzik munkájukat a debreceni polgármesteri hivatal szakemberei, hogy a stratégia áttanulmányozásakor nem fedezték fel a kompilációt? Szóba jöhet-e bármiféle korrupció, vagy nem megvesztegetés, hanem megtévesztés esete forog fenn? Mennyi pénzt fizetett ki az önkormányzat a tanácsadó cégnek, visszaköveteli-e ezt az összeget vagy ennek valamely részét? Perre megy-e a város? Somogyi Béla alpolgármester visszavonja-e előterjesztését, vagy a szűkös határidő miatt erre bólint rá a közgyűlés?

Akar-e Debrecen város önkormányzati képviselőinek testülete tisztességes lenni, vagy legalább annak látszani? Csütörtökön megtudjuk.

A bejegyzés trackback címe:

https://basahalom.blog.hu/api/trackback/id/tr12469378

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

lilla16 2010.11.24. 09:06:27

Ez még nem Somogyi PiramisAvon Béla sara, hanem a nagy rokon biznice. De SPB dolga a felhőkbe emelkedett rokon „kulturális” üzleteinek utógondozása. A Királ ugyanis ezért vette maga mellé balkezének. SPB valódi teljesítménye a józsai percent, helyben igen vitatott hogy városRészkiskirál Ákossal 10 vagy 20%. Az itteni teszkós plazában nyitott üzleteik mutatják hogy nem ügyetlenek a fijug.
Arra én is igenigen kiváncsi vagyok hogy lesz-e bátorság kifizetni ezt a trükkös bulit mert ez nagyon hűtlenkezelés gyanús még testületileg is.

matkó 2010.11.24. 13:31:31

Azír maj píntek reggel gípejje be valaki ide egy kommentbe, hogy mi lett a döntís, hogy az utókornak ne kejjen keresgetni a posztbeli kérdísre a választ!

manson karcsi · goo.gl/FVvVX 2010.11.24. 13:31:32

nerm tudom, de nekem a civil mozgalmakról ez jut eszembe: birkanep.blog.hu/2010/11/20/a_megelhetesi_civilbirka
ez a kispályás.
a nagypályás pedig pölö kőr dáma gyöngyike.
a pályázat meg kopipaszta, hogy legyen valami papíron is, míg hátul megy a mutyi.
süti beállítások módosítása