A fölényes győzelem mögött jelentős visszaesés a Fidesz támogatottságában.
Miután kijózanodtak az ünneplők és a búivók is, itt az ideje egy gyors számvetésnek.
Debrecenben az előre tudható eredménnyel zárult a helyhatósági választás, az egyetlen meglepetés a látványos szavazói érdektelenség volt. Míg 2006-ban a választópolgárok 44,85 százaléka (74 562 szavazó) jelent meg az urnák előtt, addig most 32,41 százalék (54 254 szavazó). A különbség igen durva: több mint 20 ezerrel kevesebb most, mint akkor.
Kósa Lajos a polgármesterséget 2006-ban a voksok 73,9 százalékával (54 690 szavazó) nyerte el, idén 67,18 százalékot kapott (36 062 szavazó). A különbség 18 628 szavazat.
Mivel a két szám – amennyivel kevesebben mentek el idén voksolni és amennyivel kevesebben akarták Kósa Lajost polgármesternek – igen közel van egymáshoz, ebből kézenfekvő a következtetés: 2006-hoz képest most nagytöbbségében azok maradtak el az urnák elől, akik nem akartak ismét Kósára szavazni. Mivel más polgármester-jelöltet sem találtak alkalmasnak a városirányításra, ezért választási lehetőség híján otthonmaradtak.
Ha Debrecen egész felnőtt népességére tekintünk, akkor azt láthatjuk, hogy míg 2006-ban a választásra jogosultak 32,9 százaléka voksolt Kósa Lajosra, addig 2010-ben már csak 21,5 százaléka, ami egyharmados visszaesést jelent.
Igen, tudjuk mindannyian, hogy csak azoknak a szav(azat)a számít, akik részt vettek a választásokon. Ellenben magát téveszti meg az a fideszes szavazó vagy politikus, aki figyelmen kívül hagyja a fenti számokat, s pusztán arra az egyébként valós megállapításra nyitott, hogy ismét hatalmas fölénnyel nyert a pártja Debrecenben.
Az itt-ott hallható fideszes érvelés szerint idén azért mentek el kevesebben voksolni, s ebből adódóan azért kapott szám szerint kevesebb voksot a pártjuk, mert a debreceniek egy része biztos volt a Fidesz és Kósa győzelmében, tehát mivel nem volt tétje a választásnak, ezért jóváhagyólag és egyetértőleg távolmaradt. Meglehet, ezt kell mondani a nyilvánosságnak, de el is hinni már komoly önbecsapás.
Itt a figyelmeztető jel, eljött az ideje annak, hogy a Fidesz ne csak kampányidőben folytasson valamiféle párbeszédet a debreceniekkel, hanem folyamatosan legyen kíváncsi véleményükre. Itt az ideje annak, hogy a fideszes önkormányzati képviselők a továbbiakban ne pusztán szavazógépként legyenek jelen a városi közgyűlésben, alávetve magukat a felső akaratnak, hanem választóikat is képviseljék. Ez az érdeke a debrecenieknek, ez az érdeke a fideszes győzteseknek is, akiknek ezennel gratulálunk, munkájukhoz jó egészséget, töretlen tisztességet, bölcs döntéseket és önzetlen felelősségvállalást kívánunk. Ámen.
(Egy apróság még. Kósa Lajos mindig is azt hirdette, hogy ő több Debrecenben, mint pártpolitikus, hiszen mögötte többen állnak, mint amennyien pártját támogatják, ő polgármester-jelöltként több szavazatot kap, mint ahányan a Fidesz jelöltjeire voksolnak. Így igaz. A választási eredményeket tekintve elmondható ez Zsíros Zsoltról, az MSZP polgármester-jelöltjéről és Tóth Csabáról, a DISZ polgármester-jelöltjéről is, hiszen személyükben mindketten több szavazatot kaptak, mint szervezetük jelöltjei összesen. Egyedül Ágoston Tibor polgármester-jelölt kapott kevesebb voksot, mint a Jobbik összes debreceni képviselő-jelöltje együttesen; ez a különbözet talán a Kósára leadott szavazatok számát gyarapította. Aki nem hiszi, járjon utána: valasztas.hu!)