1773-ban. Nem kerek az évforduló, nem kell kötelességszerűen fejet hajtani. Sehogy sem.

Csokonai Vitéz Mihály a magyar irodalom egyik legjelentősebb költője, Debrecen mái napig egyetlen literátora, aki európai mércével is mérhető. Ne tudná ezt minden lokálpatrióta, aki a Loki, a Tankcsapda vagy a ledíszkövezett főtér miatt büszke városára? Nem tudja. Debrecenben ugyanis nincs kultusza Csokonainak, a költő emlékezete már nem fér bele sem a kifelé kínált, sem a belül erőltetett hivatalos városimázsba. Ez most egy ilyen kor, ilyen türemkedésekkel, ilyen mulasztásokkal. Nem csodálkozhatunk hát azon, hogy az önkormányzati tulajdonban lévő médiacsapások egyetlen mondatnyi figyelmet sem szántak Csokonai születésnapjának, arról ellenben mindenki beszámolt helyben, hogy valami újféle mókusok érkeztek a debreceni állatkertbe. Ma is gazdagodott a város! Ihaj!

A nagy debreceni csendességben egyetlen megemlékezés, alkalom előzetes híre jutott el hozzám. Délután 5 órakor Vitéz Mihály születésnapja alkalmából koszorút helyezett el a Csokonai-ház falán (Hunyadi utca és a Darabos utca sarkán), majd a házban található dohány- és ajándékboltban kiállított alkotásait mutatta be a Grafikusművészek Ajtósi Dürer Egyesületének több tagja (Burai István, Fátyol Zoltán, László Ákos, Nagy Sándor Zoltán, Szilágyi Imre, Tamus István). Volt méltatás, emlékezés, vers, a társasággal megosztott személyes gondolatok, köszönet a bolt tulajdonosának nemes igyekezetéért. Egyszerű, közvetlen, allűröktől mentes főhajtása tucatnyi embernek. Nem volt ott se (kutúr)politikus, se hivatásos koszorúzó, így hát a média sem. Nem hiányzott egyik sem onnét. Mert mint látható, Csokonai emlékezetét nem ők őrzik, hanem a város egynémely polgárai.
(Aki nem tudott a megemlékezésről, vagy nem volt érkezése megjelenni, az az elkövetkező napokban megtekintheti a Csokonai ihlette kiállított alkotásokat a Hunyadi és a Darabos utcák sarkán, ott, ahol egykoron a költő háza állt. Egyébként ha végképp a kerek évfordulók bűvöletében élnek a hivatalosságok, az is van. Százötven évvel ezelőtt, 1860-ban tétetett márványlapot a ház falába Kulini Nagy Benő ezzel a szöveggel: „Csokonai Vitéz Mihály lak- és halálozás-helye”. És hogy ki volt Kulini Nagy Benő? Erről majd legközelebb.)