Szinkronban fekete

A magyar sajtófotó helyzete továbbra is meglehetősen mostoha. Az újságok hasábjain feltűnő fényképeknek többnyire pusztán illusztrációs szerepet szánnak a szerkesztők. Gyakran még ez a minimalista szándékuk is igen kudarcos.

A város nevét viselő ingyenes mindenpostaládás kiadvány legutóbbi számának címlapi képe – igyekezete szerint, gondolom – a Fidesz helyhatósági választási győzelméről szól. A fotó előterében Kósa Lajos debreceni polgármester és Rácz Róbert országgyűlési képviselő látható, mögöttük Halász János, aki szintén honatya, a Fidesz helyi kampányfőnöki, leendő kulturális alpolgármester. A kép a választások estéjén készült a Belvárosi Közösségi Házban, ugyanis ott tartotta népes győzelmi ünnepségét a párt. A fotó aljára illesztett felirat (Szinkronban: város és megye) azt üzeni, hogy a korábbi ciklussal ellentétben ugyanaz a párt fogja irányítani Debrecent és Hajdú-Bihart, Kósa marad a polgármester, Rácz lesz a megyei közgyűlés elnöke. Dekódoltunk. Hát ennyi. Semmi ováció, semmi elégedett felszabadultság, semmi örömujjongás – a fideszes narancssárga módit viselő Halász János ugyan mosolyog, de az őt ismerők tudják, ebben semmi különös nincs, ő mindig így néz ki, talán még álmában is ugyanez a mosoly díszíti arcát.

Megállná-e ez a fotó a helyét, ha leszednénk róla a feliratot, kiemelnénk a kiadvány első oldaláról, megszüntetnénk idő- és térbeli kontextusait? Hogyan fejtené meg ezt a képet valaki, aki semmit nem tud a környülállásokról? Mi van a fényképen?

Játszadozzunk egyet, csupán a móka kedvéért!

A fotón az látható, hogy valami szűk helyen (ügyészség, bíróság, börtön folyosója?) emberek mennek. Elől két feketeruhás (maffiózók? a baloldali lehet olasz, a jobboldali inkább ír) ember, arcukon és tekintetükben némi bizonytalanság fedezhető fel, valamiféle várakozás, rossz előérzet. Közvetlenül mögöttük a kontrasztos fickó, egyből látszik, hogy nem tartozik az első kettő közé, mert más a ruhája (egyes amerikai börtönökben viselnek ilyen színű cuccot), szeme és szája örömöt sugároz (jön a friss hús!). Hátrébb még látunk egy teltebb arcot, afféle megfáradt külvárosi rendőrnyomozónak tűnik az illető. Hát ez is ennyi.

(Ez az értelmezési játék nem kívánt semmi mást sugallani, csak azt, hogy egy borzalmasan rossz képet sikerült választani a győzelmi kiadvány címlapjára.)