Vakító drágaság 3.
A számháború folytatódik, csapataink harcban állnak, a sajtó helyén van.
A tavaszi és az őszi kampány tényvitái arról folytak, hogy mennyi adósságot halmozott fel a város, mennyi a költségvetés hiánya. A helyi ellenzék nagy számokat emlegetett, a kormányzók bagatellizáltak, mindenki hivatalos forrásokra hivatkozva sorolta tényeit, amik véletlenül sem passzoltak. Ahogy a mostaniak sem. Hányadik is Debrecen az ország városainak drágasági sorrendjében? Most éppen ez a sztori szappanoperásodik.
A minapi polgármesteri reagálásra viszontreagálással válaszoltak a szocialisták, amiben tényekkel cáfolják a kósai tényeket. A helyi ellenzéknek eme megszólalása már nem fért be az önkormányzati médiába. Mint tudjuk, ilyesmiről csak akkor szólnak, ha lesz rá válasz a városházáról, mert az utolsó szó itt mindig… Na, kié az utolsó szó?Közben a hvg is elkészítette a maga drágasági listáját (a cikk online változatához nem mellékelték a táblázatot, az csak a nyomtatott hetilapban látható, ahogy ez a Magyar Hírlap esetében is történt), s ebben is a második legdrágább városként szerepel Debrecen. A két országos orgánum tényeire rögvest megadta a választ az önkormányzati televízió, négy város áremeléseinek összevetéséből azt hozták ki, hogy nem Debrecen a legdrágább.
A költői kérdés változatlan: kit szolgál a média?
Az állampolgári tájékozódás továbbra is hithűség alapján történik.
A számlák meg jönnek.
Csapataink szarban állnak.