Csányiról csordogál
Egy hete mondatták le a Csokonai Színház direktorát. Azóta is folynak a találgatások.
Lassan csordogálnak az információk Csányi János távozásának hátteréről, okairól.
Az országos sajtót eddig hidegen hagyta a téma. Egyedül a Népszabadság helyi munkatársa cikkezett a környülállásokról (Védett személyek), amúgy meg hallgat a főváros. Miért? Ezt is csak találgatni lehet. Talán azért, mert Csányi esete nem illik bele az országos (pre)koncepcióba, miszerint az új fideszes városvezérek nyírják a szocliberek által kinevezett direktorokat. Csányit ugyanaz a politikusi garnitúra emelte másfél éve magasba, amelyik most lerántotta, kilóg a képből, így nem érdekes. Vagy talán azért nem téma az országos színházi és színikritikusi guruk számára a debreceni eset, mert állítólag nagyon nem kedvelik Csányit, titkon örülnek is bukásának, de addig már nem mennek el, hogy a lemondatásért megdicsérjék fideszes városvezetést, ezért inkább hallgatnak.
Helyben senki nem hiszi el a polgármesteri indoklást, hogy a költségvetés néhány százalékos túllépése miatt kellett távoznia az igazgatónak. Ezért aztán nincs mit csodálkozni azon, hogy – valós alappal vagy nélküle – mindenféle összeesküvés-elméletek kapnak szárnyra, s ezek taglalására terelődik a pletykaéhes figyelem. Vajon tényleg a városvezetés előre megfontolt szándékkal olyan gazdasági igazgatót ültetett Csányi nyakába, aki fondorlatosan jégre vitte az igazgatót, hogy aztán ki lehessen rúgni?
Idézet a megyei napilap tegnapi számából, a Csányi Jánossal készített interjúból:
– Mit gondolt? Hozzá nem értés, felelőtlenül végzett munka, vagy szándékos félrevezetés miatt történt így?– Mindegyik elgondolkodtató. Ezt egy vizsgálat deríthetné ki, de ez már nem az én feladatom lesz.
– A gazdasági igazgató is új ember volt a színházban, úgy tudom, szakmai tapasztalat, közintézményi és vezetői gyakorlat nélkül. Miért éppen ô? Ki választotta?
– Ô az egyetlen munkatárs, aki egyeztetetten került a pozíciójába.
– ???
– Elfogadtam. Nem kényszerítettek rá a város vezetői, beleegyeztem.
Érdekes kordokumentum a vagy.hu által megjelentetett szó szerinti jegyzőkönyv, ami az egy hete zajlott rendkívüli társulati ülést örökíti meg. Csányi itt is hosszan beszélt arról, hogy mikor milyen gazdasági adatsorokat tártak elé, hogyan növekedett egyik napról a másikra az általa korábban nem ismert túlköltekezés. Merthogy csak ez lenne a gond, amúgy meg minden rendben, sőt. A társulati ülésen többször felszólalt Halász János kulturális alpolgármester is. A jegyzőkönyvben rögzített szövege külön figyelmet érdemel. Nem azért, mintha abból bármi is megtudható lenne, hanem éppen azért, mert nem. Magunk mögött hagyottnak vélt évtizedek kulturpolitikusi dumái rémlenek fel: mindenki szeret mindenkit, minden rendben van, történt egy kis gikszer, a felelős önkritikát gyakorolt, nagyra becsüljük, a jövőben jobban figyelünk a hibák elkerülésére, a párt számára kiemelten fontos a művészet, sikerekre törünk, ugye, elvtársak…
Csányi tehát megy, aztán majd jön valaki a helyébe. A leendő direktornak már ki van adva az útmutatás. Hogy is mondta Halász János alpolgármester a társulat előtt?
Ki fogja írni a város a színházigazgatói pályázatot, (…) ez formai kötöttség értelemszerűen, amelyet meg kell tennünk, tehát nem arról van szó, hogy egy új szakmai elképzelést, és egy új szakmai iránnyal érkező embert várunk ide, erre a posztra. Jelölt nincs, nem volt, és reményeink szerint lesz olyan, aki ezzel a társasággal, az intézmény művészeti vezetőjével maximálisan együtt tud működni, és azt a programot kell folytatnia, amit mi itt elkezdtünk.Szóval lesz is pályázat, meg nem is. Ahogy errefelé szokás.
