Azt hinné a honpolgár, hogy a Zuschlag-ügy árnyékában körültekintőbb a szocialista párt, figyel arra, ne kenhessenek már rá több ürüléket, mert kezd úgy kinézni, mint aki alatt beszakadt a budi. De nem.

Ugyan miben hihetnek az MSZP vezetői? Talán abban, hogy a mindenféle gárdák és őrseregek addig lobogtatják az árpádsávot és díszelegnek a főtereken szerte az országban, míg végül a szélsőségektől rettegő magyar lakosság Orbán helyett rájuk adja a voksát 2010-ben? Talán azt remélik, hogy amennyiben nem követnek el nagyobb stiklit, győzhetnek, mert a Fidesz majd megint elszúrja? De mi a kis stikli, mi a nagy?

És mi van Juhászné Lévai Latalinnal? A szocialista országgyűlési képviselő – az elmúlt ciklusban a megyei közgyűlés elnöke – ellenében vizsgálódna az ügyészség, ugyanis közokirat-hamisítás gyanúja fogalmazódott meg vele kapcsolatban, mivel állítólag 2004-ben a megyei területfejlesztési tanács elnökeként cégbírósági módosítás nélkül írt alá egy döntést a könyvvizsgáló személyéről. Nagy ügy? Kis ügy? A fene se tudja innen nézve. Egy a lényeg: ügy.

A legfőbb ügyész kezdeményezte a képviselő mentelmi jogának felfüggesztését. A mentelmi bizottság úgy döntött, hogy javasolja az Országgyűlésnek, adják ki Lévai Katalint. Maga a képviselő sem zárkózott el mentelmi jogának ideiglenes szüneteltetésétől. Eddig a történet rendjén való, ám ma az Országgyűlés 161 igen szavazattal, 48 nem szavazattal, 115 tartózkodás mellett nem függesztette fel a képviselő mentelmi jogát. A szocialisták soraiból csak 13 országgyűlési képviselő gondolta, hogy legyen a legfőbb ügyész, a mentelmi bizottság, sőt az érintett képviselő akarata szerint. Hadd tisztázza magát, ha ártatlanul vádolják! Vagy hadd bűnhődjön, ha vétett a törvények ellen! Csak tizenhárom.

Talán nem volt téma a szocialista frakcióban, hogy akkor elvtársak, mi legyen Katival? Vagy volt közös álláspont, csak az a 13 nem tartotta be a frakciófegyelmet? Esetleg a képviselő csak a nyilvánosságnak szánta azt a kijelentését, hogy áll elébe a vizsgálatnak, a frakció rejtett bugyraiban meg azért könyörgött, hogy ki ne adják? Vagy épp az ellenkező történt, s a szocialista képviselőtársak így akarják kicsinálni a hajdú-bihari képviselőt, hogy nem járulnak hozzá mentelmi jogának felfüggesztéséhez, hogy nem engedik tisztázni szerepét, hogy hagyják ráfeketedni a gyanút?

Hány kérdőjel kell még a totális hitelvesztéshez?