Olvassatok mást is!
Rendreutasítás viperával
Az egyik (debreceni) lakótelep parkolójában – ki tudja hogyan – gondoltak a mozgássérültekre is. Szemmel láthatóan ez a többi autóst nem igazán érdekelte. Éppen arrafelé sétáltam, amikor láttam, hogy a képen is megfigyelhető alacsony szintű létforma előbb szemből, majd tolatva beparkol éppen a tábla alá. Udvariasan felhívtam a figyelmét arra, hogy nem éppen kultúrált dolgot művel, mire jött a szokásos szöveg, hogy csak 10 perc, meg mindjárt jövök, stb. Mondtam neki, hogy rendben, addig én leengedem mind a négy kerekét és elindultam az autó felé. Erre aztán ő is megindult felém, hogy ha hozzá nyúlok akkor… eddig tudta folytatni mert hirtelen kicsaptam a környék adottságai miatt magamnál hordott viperát, mire kissé elbizonytalanodva rendőrséget akart hívni. A vége az lett, hogy megálltam az autó előtt, ő pedig már szinte könyörögve kért, hogy álljak már el onnan, mert sietne. Végül az autó mögötti járdaszigeten keresztültolatva tudta elhagyni a helyszínt. A tahósági tetőpontot akkor értük el, amikor kiderült, hogy azért állt meg a mozgássérülteknek fenntartott parkolóban, mert onnan csak néhány méterre van a garázsa és onnan szeretne kivenni valamit. De akkor miért nem áll oda?
(autózz!)
Miért lógott annyit Kósa Lajos?
Minek egy demokráciában kisebbségben, ellenzékben lenni? Minek kinyitnia a száját az embernek, ha úgyis a többség dönt? Egyáltalán. Azon debreceni polgárok például, akik nem a Fideszre szavaznak városunkban, mi a fenéért nem maradnak otthon olyankor, tévézni vagy sörözni? Itt úgyis mindig Kósa nyer, miért fárasztják magukat? Talán azért, mert valahol erről is szól a mi fenenagy demokráciánk? Amely ezek szerint csak olyankor demokrácia, amikor a Fidesz a kormánypárt? Mert így úgyis mindegy, ott vannak a bolsik?
Furcsa egy gondolatmenet az, amit a DEOL tálalni próbált egy közbevetett megjegyzéssel. De ez egy ilyen furcsán kommunikáló önkormányzat. Mint ahogy furcsa maga a város is. Ahol mindig rend van. Talán éppen a furcsa kommunikáció miatt, amit naponta próbálnak legyömöszölni torkunkon.
Csak a falat a röhögéstől néha a torkunkon akad.
Mikorra lesz új piac?
Níhány hete állandójan felbukkan, sejtetik, mingyán nyitunk! Pedig nem ojjan rózsás a hejjzet, maszatolás fojik továbbra is. Mán megint rígen vót szó a pijacrúl itten, pedig mán a töke is ki van vele az embernek. A fene se tuggya mán, mikó kőtözünk, meg hogy lesz ez a egísz! Legutóbb ugyi, novemberrűl vót szó, maga lalikerál is eszt jelentette be, míg októberbe is szajkószták, oszt kiderűt megse lehet közelíteni, mer ugyi, nincs hozzá út. Na, ez a kerszteződísípitís is jau nagy káoszt okoz, nem beszílve, hogy itt vót az új időpont, decemberbe kőtözünk. Meg aszt is ki lehetett óvasni, hallani, hogy januárba. Ahogy most elnízem a hejzetet, igencsak januárba.
És itt egy ifjú blog: Pusztazaj - ahogy ők írják: „debrecenoid, alföldorientált, trendérzékeny zenei és kulturális magazin”.
A Blogmagazin Reklamájában pedig ma elindult a kéthetes vodka-túra – kultur-, szellem-, reklám- és italtörténet gazdagon illusztrálva.
