Közérdeklődésre való tekintettel, s azért, mert a tanácsnokok beszámolója továbbra sem érhető el Debrecen város hivatalos honlapján, íme Turi Gábor nemzetközi kapcsolatokat felügyelő tanácsnok írásos anyaga. Tanulságos olvasmány. Kiderülhet belőle, mivégre is kell – vagy nem kell, vagy nem így kell, vagy kit érdekel – egy ilyen poszt a városházán.

Turi Gábor nemzetközi kapcsolatokat felügyelő tanácsnok beszámolója

Tanácsnoki megbízatásom az önkormányzat nemzetközi kapcsolatainak felügyeletére jogosít, tevékenységem azonban a 2006. október 11. és 2007. december 31. közötti időszakban operatív közreműködést is magába foglalt. Napi kapcsolatban álltam a polgármesteri hivatal külügyi előadójával, akivel rendszeresen egyeztettünk a külkapcsolatokat érintő gyakorlati kérdésekben. A polgármesteri hivatal igénybe vette közreműködésemet az idelátogató küldöttségek programjának összeállításában, a delegációk (Jyväskylä, Limerick) és más vendégek fogadásában és kísérésében. A beszámolási időszakban több ügyben eljártam és képviseltem az önkormányzatot külföldön. Az alábbiakban ezek tapasztalatait foglalom össze.

Strasbourg város a csatlakozásra váró országok nagyobb városainak részvételével 2003-ban életre hívott Strasbourg Klub keretében közös európai uniós pályázat elkészítését kezdeményezte 2006-ban. Az Animaliter elnevezésű pályázat témája a képzőművészet sajátos válfaja, az illusztráció. A felhíváshoz, amely művészeti intézményeket és könyvtárakat érint, Debrecennel együtt 9 város – köztük Varsó, Kassa, Barcelona, Temesvár – csatlakozott. A korábbi megbeszéléseket követő záró egyeztetésre 2007. január 17-20-án került sor. A közreműködésemmel kidolgozott projekt Debrecen első sikeres EU-s kulturális pályázata lett. Megvalósításával a Főnix Rendezvényszervező Kht.-t bízta meg az önkormányzat. A program 2007. november 22-23-án a Strasbourgban tartott egyeztetéssel vette kezdetét, amelyen Bódor Edittel, a Főnix Kht. művelődésszervezőjével és Süli-Zakar Szabolccsal, a Debreceni Nemzetközi Művésztelep művészeti vezetőjével együtt vettem részt.  

A győri Pilsudski Történelmi Társaság kezdeményezésére, a két ország államfőinek jelenlétében 2006-ban avatták fel Győrött az első lengyel-magyar barátság köztéri emlékművet. A találkozón, amelyen Debrecennel egyetemben a lengyel és a magyar testvérvárosok önkormányzatai is képviseltették magukat, megállapodás született arról, hogy a két ország március 24-ét a lengyel-magyar barátság napjaként tartja számon, amelyet viszonossági alapon minden évben más és más városban ünnepelnek meg. Az Európában egyedülálló kezdeményezést a parlamentek törvénybe is foglalták. 2007. március 24-én Przemysl városa adott otthont a lengyel-magyar fórumnak, amelyre ellátogatott Sólyom László köztársasági elnök is. Az eseményen én képviseltem Debrecent. Előzetes egyeztetést követően az ünnepség szervezői bejelentették, hogy a 2008. évi lengyel-magyar barátsági találkozó házigazdája Debrecen lesz. A találkozó egy teljes napi programot foglal magába, amit a fogadó fél szabadon, a lengyel-magyar kapcsolatok jegyében állít össze. Az alkalmat Przemysl arra használta fel, hogy bemutassa történelmének a két nemzetet összekötő érintkezési pontjait. A 2008. évi találkozó megrendezésével Debrecen jelentős nemzetközi esemény színhelye lehet, amelyen 50-70 testvérváros 100-150 küldöttén kívül részt vesz a két ország államfője is.

            Az előkészítés érdekében 2007. őszén egyeztetésekre került sor a Külügyminisztériumban és a Parlament irodaházában, amelyen Debrecen képviseletében részt vettem. A Parlament Interparlamentáris Uniója lengyel-magyar tagozatának kezdeményezésére és égisze alatt október 30-án megalakult a 2008. évi Lengyel-magyar Barátsági Nap előkészítő Bizottsága. A bizottságban tevékenykedő intézmények: IPU lengyel-magyar tagozata, Külügyminisztérium, Oktatási és Kulturális Minisztérium, Országgyűlés Külügyi Hivatala, Országos Lengyel Kisebbségi Önkormányzat, Pilsudski Történelmi Társaság, Debrecen Önkormányzata. A bizottság elnöke Hárs Gábor országgyűlési képviselő, az IPU lengyel-magyar tagozatának elnöke. A két elnöki hivatal megállapodott arról, hogy Sólyom László magyar és Lech Kaczinsky lengyel köztársasági elnök március 25-26-án találkozik Budapesten és Debrecenben. A találkozó kiemelt témája az 1848-49-es szabadságharc 160. évfordulójának megünneplése. A Polgármesteri Hivatal, a Főnix Kht. és a Debreceni Egyetem képviselőivel megkezdtük az esemény előkészítését, amiben a polgármesteri vezetés felkérésére koordinátori szerepet vállaltam.

Az „Európa Kulturális Fővárosa 2013” címre pályázó, helyét nemzetközi összefüggésben is kereső Kassa 2007. október 5-7-én tíz város képviselőinek részvételével Európai Polgármesterek Találkozóját és Európai Kulturális Aréna címmel konferenciát rendezett, amelyen Szentei Tamás kulturális osztályvezetővel együtt képviseltük Debrecent. A tartalmas program lehetőséget adott a kelet-szlovákiai város törekvéseinek megismerésére és a kapcsolatépítésre más városok képviselőivel. A találkozó emelkedett momentuma volt annak a polgármesteri nyilatkozatnak az aláírása, amely kifejezi a résztvevők elkötelezettségét a közös európai kulturális örökség kölcsönös megismerése és az önkormányzati szintű együttműködés mellett.

Egy másik EU-s pályázatról részletesebben szólok, elsősorban azért, mert jóllehet Debrecen végül nem csatlakozott hozzá, a kezdeményezés képet ad arról a dimenzióról, amely a város előtt az EU-s csatlakozással megnyílt.

Két osztrák, egy finn, egy cseh és két szlovén régió/város STRATCULT (Strategy for Culture) elnevezéssel 2004-ben egy új stratégiai terv kidolgozására szövetkezett, amely az Európai Unió Strukturális Alapjának keretében a kulturális ágazatnak az általános fejlesztéspolitikába történő hatékonyabb integrációját tűzte ki célul. Az együttműködést az a felismerés tette szükségessé, hogy az önkormányzatok nem rendelkeznek kellő ismeretekkel az EU Strukturális Alapok kulturális célú felhasználásának lehetőségeiről, a területfejlesztési tervek és a kulturális szempontok összehangolásának módozatairól, és kevés régiók közötti, illetve határ menti együttműködési program születik az EU-s alapok hatékony kihasználásának érdekében.

Az együttműködés 2008-ban új szakaszba lép. A résztvevők Stratcult-regio.net elnevezéssel új regionális hálózat megszervezését kezdeményezték, amely 2008-ben kezdi meg tevékenységét az EU 2013-ig tartó költségvetési időszakára. A hálózathoz helyi és regionális önkormányzatok, egyetemek, az egyes projektekhez civil szervezetek is társulhatnak. A projektet döntő mértékben az Interreg IVC keretprogram finanszírozná.

A hálózatban részt vevő és meghívott régiók/városok (Felső-Ausztria mint gesztor, Közép-Finnország (Jyväskylä), Szlovénia 1, Szlovénia 2, Vastra Götaland, Alsó-Szászország, Katalónia, Poznan, Debrecen, Potsdam, Luxemburg, Toscana) 2007. június 6-7-én és augusztus 27-28-án Brüsszelben dolgozták ki a pályázat részleteit. Részvételünket testvérvárosunk, Jyväskylä javasolta. A két megbeszélésen csatlakozási szándéknyilatkozat birtokában képviseltem Debrecent.

A tárgyalásokról készített beszámolóimban városunk nagyszabású kulturális fejlesztéseit, a kulturális szektor fejlődésében lévő szellemi, idegenforgalmi és gazdasági előnyöket, a nemzetközi kapcsolódási és együttműködési lehetőségeket tekintetbe véve javasoltam, hogy Debrecen csatlakozzon a Stratcult-regio.net hálózathoz. A város külkapcsolatai eddig a testvérvárosokra, illetve újabban más, esetlegesen jelentkező városokkal közösen elkészített pályázatokra szorítkoztak. Az Európai Uniós csatlakozás lehetőséget teremt arra, hogy a város a hazai centralizált elosztási rendszer kereteitől függetlenedve nagyobb mozgástérhez jusson az európai közösségben, és az együttműködések révén további fejlesztési forrásokra tegyen szert. A regionális, határon átnyúló kapcsolatok egy új külügyi stratégia fontos elemeit képezhetik.

Debrecennek több haszna származhatott volna a csatlakozásból:

1. A hálózat rendszeres információt szolgáltat a kulturális szférában tevékenykedőknek az EU strukturális alap programjairól. A város ezek révén eredményesebben pályázhat az EU-s forrásokra.
2. A hálózat rendszeres képzést biztosít a kulturális szférákban tevékenykedőknek. A sikeres programok tapasztalatainak átadása lehetővé teszi azok hatékony alkalmazását. Az együttműködés lehetőséget kínál közös regionális programokban és pályázatokban való részvételre.
3.  Esettanulmányok és adatbázisok készítésével lehetőség nyílik a kultúrával kapcsolatos alkalmazott kutatásokban való részvételre a lisszaboni (kohézió) és a göteborgi (kreativitás) alapelveknek megfelelően. Az információk elősegítik a kulturális projektek hatékonyabb integrálását a strukturális alapprogramba.
4. Az EU eddig csak részben tekintette a kultúrát a területfejlesztés lehetséges eszközének, ami csak az örökségvédelmet és a kulturális infrastruktúra fejlesztését foglalta magába. A kulturális potenciál hatékonyabb kihasználása új megközelítést és gyakorlatot kíván. A csatlakozással Debrecen EU szinten, a fenntartható fejlődés kulturális vonatkozásainak innovatív bázisaként jeleníthetné meg magát.
5. További előnyök:

-         stratégiai kapcsolat hasonló érdeklődésű régiókkal, városokkal

-         intenzív megjelenés az EU-intézmények és a partnervárosok előtt

-         a csatlakozás a kultúrán kívüli területeken is együttműködési lehetőséget kínál

-         a csatlakozás jelentős anyagi haszonnal jár, mert a programok költségének 75-85 százaléka EU-s forrásokból fedezhető.

Az éves tagdíj a tervek szerint a régi tagországok esetében 15 000 euró, az újonnan csatlakozók, így Debrecen esetében 7500 euró. Az öt új országra jutó évi 37 500 euróhoz a Strukturális Alap 212 500 euróval járul hozzá, így az egyes partnerekre jutó éves támogatás összege 42 500 euró (10,5 millió Ft), hat év alatt 255 000 euro (63-64 millió Ft). Az éves költségvetés végösszege 580 000 euró.

            Beszámolómban megfogalmaztam azt is, hogy a részvétel az önkormányzat részéről szükségessé tenné egy olyan témafelelős (belső vagy külső) személy megbízását, aki tárgya-lóképes szinten beszéli az angolt, kellő ismerettel rendelkezik a város kulturális intézmény-rendszeréről, és kezdeményezően képviseli Debrecent a programban. A polgármesteri hivatalban és a kulturális intézményekben jelenleg kevés az ilyen alkalmazott. Ez a probléma a jövőben az EU-s együttműködések más területein is jelentkezhet, ezért az önkormányzat számára kulcskérdés nyelveket beszélő, felkészült szakemberek alkalmazása. 

A vezetői értekezlet 2007. októberben úgy döntött, hogy Debrecen nem vesz részt a Stratcult-regio.net pályázaton.

Végezetül, nem elhanyagolható tényezőként, szólnom kell a tanácsnoki megbízatás ellátásának feltételeiről. Az ország nehéz gazdasági helyzete és a kormány ismert megszorító intézkedései miatt, úgy tűnik, irreális az a kívánalom, hogy a debreceni önkormányzat nemzetközi kapcsolatokat felügyelő tanácsnoka önálló szobában tevékenykedjék, de a jelek szerint egy íróasztal is csak a távoli jövőben kielégíthető igények közé tartozik. Az elmúlt 14 hónapban a hivatal egy mobiltelefon használatát biztosította számomra, ami, noha kommunikációs szempontból rendkívül hasznos eszköz, korlátozottan képes pótolni nevezett objektumok hiányát. Eredményként könyvelhető el viszont, hogy segítségemre van egy készséges tanácsnoki referens, aki a hivatal két másik dolgozójával azonos szobában nyert elhelyezést és íróasztalt. Ebben a lakályos, gyakran igen forgalmas helyiségben nyílik lehetőségem az információszerzésre és az eseti ügyintézésre. A fennforgó állapotok miatt hivatalos vendégeket – pl. az indiai nagykövetség diplomatáját, a gyulai román főkonzult – az egyik pártfrakció termében kellett fogadnom. 

Ami a személyi feltételeket illeti, kapcsolatom a munkáját odaadóan végző külügyi referenssel harmonikus, inspiratív. A titkársági osztály nemrégiben kinevezett vezetője, akihez a terület tartozik, kitartóan és a körülményekhez képest eredményesen igyekszik megteremteni az összeköttetést a polgármesteri vezetéssel.

Zárásként egy javaslat: Az EU-s csatlakozással új nemzetközi viszonyrendszerbe került Magyarország és benne Debrecen. A megváltozott helyzet indokolttá teszi a kor követelményeihez igazodó új külkapcsolati stratégia kidolgozását, amely meghatározza azokat a célokat és feladatokat, amelyeket a város regionális és nemzetközi kapcsolataiban közép- és hosszú távon elérni kíván. Ehhez a munkához készséggel rendelkezésre bocsátom a területen hosszú évek alatt szerzett ismereteimet és tapasztalataimat.

Debrecen, 2008. január 9.

Turi Gábor

tanácsnok