Sértegetésnek számít-e a közkeletű elnevezés használata egy politikus szájából? Vagy csak stílushiba? 

Régen niggerek voltak, aztán feketék, később színesek, ma afroamerikaiak. Ez az untig idézet példa arról, hogyan változott az Amerikai Egyesült Államokban az egykori rabszolgák és utódaik megnevezése. Persze, ma is számosan vannak az Újvilágban, akik niggereznek, de nem a közszereplők körében, mert ott ez bizony azonnali karriervesztéssel jár.

Magyarországon nem vázolhatunk fel hasonló történelmi ívet az azonos neműeket szeretők elnevezése ügyében. Hivatalosan homoszexuálisok, eufemisztikusan melegek, vulgárisan homokosok, durván buzik. (Külön nők esetében még vannak egyéb változatok.) Ellenben Magyarországon is más és más szót használnak a különböző szocializációjú és műveltségű rétegek, és az ugyanabba a társadalmi csoportba tartozók is olykor másként szólnak a kocsmában vagy a nagyobb nyilvánosság előtt. Akik tudják az illemet, meg akarnak felelni az illendőségnek, ami alapfeltétele bizonyos körökhöz való tartozásnak.

A nyitó okoskodást kövesse az apropó. Kósa Lajos debreceni polgármester tegnapi megszólalása, amit a rögzítő és esti híradójában eseményként megmutató TV2 a melegek sértegetéseként tálalt.

A TV2 holdudvart is teremtett a rövid videónak, emlékeztette nézőit Kósa korábbi faragatlanságaira, és arra, hogy az MDF frakcióvezetője ezek miatt az ország legbunkóbb politikusának nevezte a debreceni polgármestert. Ennyi. Hírapályos nyári időszak slendriánul odakent hordaléka egy igénytelen kereskedelmi tévében. Kósáról köztudott, hogy gyakorta nem ura a szájának, olykor gyorsabban beszél, mint gondolkodik, a róla kialakult képet a homokosozás nem árnyalja. Egyesek szerint szókimondó egyenes ember, mások meg hőbörgő mucsamacsónak tartják ugyanazért.

Jelen esetben érdekesebb lett volna, ha Kósa egész gondolatát megismerteti nézőivel a TV2, hiszen a Fidesz alelnöke szólt, országos politikus, s nem mindegy, miként vélekedik jelentős dolgokról. Mert minden bizonnyal effélékről lehetett szó az általa indulatosan előadott, de a híradóban hiányosan citált mondatból kihámozhatók alapján. Több információt a Fidesz honlapján sem kaphatunk, bár bő terjedelemben beszámolnak az ominózus foszlányra alkalmat adó sajtótájékoztatóról, még videóval is szolgál a párthonlap, azon sajna csak a Viktortotó idétlenségei láthatók, a mélyebb konklúziókra hivatott kijelentések már nem.

Az inkriminált ügyben egyébként egy rövidke nyilatkozatot adott Kósa a Blikknek. Azt mondta a bulvárlapnak, hogy „a homokos az a homoszexuális rövidített formája, abban nincsen semmi sértő. Létezik sértő kifejezés is, ám azt én nem használom.” A szó efféle eredetét ugyan – egyes elemző források szerint – rosszul tudja a polgármester úr, de ez már nem is lényeges. Az talán fontosabb információnak tűnik, hogy a sajtótájékoztatón Kósa szájából elhangzottakat a Fidesz sajtóosztálya nem kívánta kommentálni (ez gyakorlatilag elhatárolódást jelent), és a rendelkezésünkre álló források szerint a mellette álló Orbán Viktornak sem volt hozzáfűzni valója. A rosszindulatúak azt mondják, Orbán külön élvezte, hogy a közelségében égette magát Lajos.

A TV2 szakmaiatlansága és a Fidesz honlapjának – finoman szólva nem Kósát preferáló – taktikája mellett azért ki kell mondani, hogy ezt és így nem kellett volna, polgármester úr. Egyrészt a fideszesek tábora sem más a többinél, ott sem csak kemény dákójú heterók és pusztán férfiölelés után vágyakozó széles csípőjű asszonyságok vannak, hanem homoszexuálisok is, nem is akármilyen pozícióban, vezérkari szinten, Debrecenben is. Másrészt minden keményebbnek tűnő szó azoknak ad bátorítást, akik szerint helyes cselekedet volt ismét frontvárossá tenni Budapestet, dobálni tojást, flakont, követ, molotovkoktélt.

A csürhének pedig nem tesz gesztust országirányításra esélyes európai politikus.

És ez nem csocsózható el.