A vég vége

Amikor egyes szocialisták a jobboldali sajtót hívják segítségül párttársaik ellenében.

A konkrét eset taglalása előtt kezdjük néhány általánosabb megállapítással a magyar médiát illetően. Még mostanság is, még nevesebb médiaszakemberek is gyakorta esnek abba a hibába, hogy amikor a hazai sajtót felosztják jobb- és baloldali vagy balliberális orgánumokra, akkor csak az országos produkciókat veszik számba. Az összkép azonban ennél sokkal árnyaltabb és a maga módján gazdagabb. A helyi, települési sajtó, mely túlnyomórészt önkormányzati tulajdonban van, szintén tagolható politikai kötődése alapján: mint tudjuk, gyakorlatilag szinte mindegyik az adott település közgyűlésének többségét adó párt szócsöveként ténykedik, annak propagandaeszközévé silányulva elsősorban nem tájékoztatja, hanem manipulálja olvasóit (nézőit, hallgatóit), azt a közönséget, amelyik pénzén működik.

Ebből a helyzetből adódik az a furcsaság, hogy a helyi média legkevésbé sem a helyi hatalom ellenőrzésével foglalatoskodik, bár igazi demokráciákban ez az egyik legfontosabb hivatása, a társadalommal szembeni kötelessége a sajtónak, szóval nem ezt teszi, hanem a helyi ellenzék – nyilvánvalóan a kisebbségben lévők – kíméletlen kritikusa, miközben az oppozíciónak nem ad valós megszólalási lehetőséget.

Amikor a magyar társadalom mentális higiénéjét vizsgáljuk, s szellemi nagykorúsodását hiányoljuk a rendszerváltás után húsz esztendővel is, meg kell állapítanunk, hogy a jelenlegi helyzet kialakításában (vagy a korábbi tartósításában) nagy szerepe van a helyi média egyoldalúságának, az igazi nyilvánosság hiányának. Az önkormányzati kézben lévő, tehát közpénzen működő, pártpropaganda célokat szolgáló, polgármesterek személyi kultuszát építő helyi sajtó a rendszerváltozás előtti pártállam utolsó maradéka. És virul – legyen szó akár baloldali, akár jobboldali, bármelyik politikai alakulathoz kötődő települési irányításról.

Most jöjjön az eset! A Magyar Szocialista Párt hajdú-bihari szervezetében régóta belső harcok dúlnak, hosszú évek nem voltak elegendőek arra, hogy az egymásnak feszülő felek kompromisszumra jussanak, békét kössenek. A permanens küzdelem mindig akkor vált élesebbé, amikor az éppen soros tisztújítás következett, amikor pozíciókért kezdtek szkanderozni. Ezek a zajos csörték előbb-utóbb vagy nyilvánosságra kerültek, vagy nem, de ha lehetett is róluk hallani, akkor sem érintették meg az embereket, még a mezei párttagságot se nagyon. A kiszivárgó információk nem arról szóltak, hogy az egymást legyűrni igyekvők között markáns elvi különbségek lettek volna például a modern baloldaliság, az MSZP szerepvállalásai vagy regionális teendőik terén, hanem pusztán azt lehetett hallani, hogy a szociknál megint balhé van a posztok és a sarzsik körül. Ez meg a fenét sem érdekli, oldják meg, ő bajuk.

Az MSZP-vel, annak vezetőivel kapcsolatban volt egy közkeletű képzet az utóbbi két évtizedben. Ha éppen kifelé nincs kivel harcolniuk, akkor ki-ki azonnal megtalálja ellenfeleit a párton belül, ellenben külső fenyegetettség esetén szigorúan összezárnak, egységesen és hatékonyan politizálnak. Mindez már a múlté – ha így volt egyáltalán. A szocialisták ilyen nehéz helyzetben még nem voltak, mint most, minden erejükre szükségük lenne, hogy kikapaszkodjanak abból a veremből, amit maguknak ástak, s arra kellene koncentrálniuk, hogy miként tudnak még némi alternatívát mutatni a magyar választópolgároknak. Hajdú-bihari vezetőik azonban azzal vannak elfoglalva, hogy melyiküknek milyen hely jut a 2010-es országgyűlési választások megyei pártlistáján. Mivel a jelenlegi közvélemény-kutatási adatok szerint semmi esélyük nincs arra, hogy egyéni választókerületből juthassanak a Parlamentbe, a majdani képviselői lét egyetlen reménye a jó listás pozícióban van. Hihetjük azt, hogy nem a személyes érdekeik motiválják őket, hanem kinek-kinek ama meggyőződése, hogy ő jobban tudná képviselni a baloldali értékeket az Országgyűlésben, mint párttársa. Hihetnénk, ha a hírek, az általuk kiszivárogtatott dokumentumok nem megint arról szólnának, hogy a másik, a pártbéli ellenfél miféle nemtelen és jogtalan eszközökkel akarja eltiporni riválisát, hanem szólnának elvekről, elképzelésekről – és ezeket alátámasztó hitelességről.

Külső szemlélő nem tudja eldönteni, hogy a fenekedők közül kinek van – nagyobb – igaza. Külső szemlélőnek nincs ehhez elegendő információja, és nem is dolga az ítélkezés. Külső szemlélő csak a veszekedést látja, a kiteregetett szennyest, ezért hát legyint egyet, elfordul.

És mi köze van egymáshoz a legelőször felvázolt médiaállapotoknak és a hajdú-bihari szocialisták belső harcainak? Fenyegetőzés és ultimátumok címmel terjedelmes írás és egy „belső használatra” szánt levél jelent meg tegnap a szocialisták listaügyéről a debreceni önkormányzat ingyenes hetikiadványának internetes oldalán. A jobboldali orgánum természetesen kapva kapott a lehetőségen, hogy a szocialisták megyei küldöttgyűlése résztvevőinek szánt – tehát nem nyilvános – levelet ismertesse teljes terjedelmében, és egy nem éppen hízelgő cikket kanyarítson elébe. (Baloldali városi média is ugyanezt tette volna egy fideszes dokumentum esetében.) A Debrecen Online szerkesztősége úgy gondolta, indokát is adja a nyilvánosságra hozatalnak: „Biztosak vagyunk benne, hogy van tanulsága az MSZP-n kívüliek, főként az igazi baloldali szavazók számára.” Ennek olvastán könny szökik az ember szemébe, egyrészt a röhögéstől, másrészt a meghatódottságtól, hogy a jobboldali online média mennyire szívén viseli az „igazi baloldali szavazók” tanulságos tájékoztatását.

A főszereplő esetünkben azonban nem a média, hanem az a szocialista (azok a szocialisták), aki(k) eljuttatta (eljuttatták) a belső levelet a Deolhoz. Tartozhatott a fenekedők bármelyik táborához, de ugyan mit remélhetett? Párttársaival szemben majd a legfőbb politikai rivális, a Fidesz fog segíteni neki? Azt hihette a kiszivárogtató, hogy a jobboldali média majd felemeli a vitatkozó szocik egyik táborát a másik ellenében, ahelyett, hogy az egész pártjukat nyomná még lejjebb? Netalán egy olyan párttag adta ki a levelet, aki cserében majd valamiféle személyes jótéteményt vár a Fidesztől? Vagy Orbánnak, Kósának beépített emberei lennének az MSZP helyi vezérkarában?

Akár ez történt, akár amaz, megérdemelt csapást mért magára a szocialista párt. Ha itt és most, így és ennyi a mondandó, akkor ez nem a vég kezdete, hanem a vége. Debrecen, Hajdú-Bihar, adieu! (Ejtsd: agyő! Jelentése: isten veled!)

A bejegyzés trackback címe:

https://basahalom.blog.hu/api/trackback/id/tr841614986

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Krajcs · http://uralicowboy.blog.hu 2009.12.22. 13:24:23

Az már csak igaz, hogy az egyszeri szavazónak ebbe nincs sok belelátása - de szerencsére nem is olyan nagy az érdeklődés. A paraszt meg így is-úgy is addig fújja a rózsaszín lufit, míg az ki nem durran :)

Pékszakállú Henceg 2009.12.22. 13:24:23

Én azt gondolom, hogy az MSZP egy demokratikus párt, amivel páran önös érdektől vezérelve visszaélnek. Ilyet a Fideszben el sem tudnék képzelni.

I R Baboon 2009.12.22. 13:33:02

adieu lesz az inkább..
:D

Kopasz Szuzukis 2009.12.22. 17:42:55

Azért az is megérne 1-2 misét, hogy kik azok az "újságírók", akik közpénzen egy közmédiában véres nyálat fröcsögve, habzó szájjal szidják a "posztkommunistákat". Elvtikéim, húzzátok már ki a titkos kis fiókotokat otthon, és a kis piros könyvecskét nézzétek már meg, mi van beleírva. Tutti, hogy nem a Korán, és nem a Biblia.
Mint megrögzött középjobbos szavazót nem csak, hogy nem érdekel a fröcsögésetek, hanem egyenesen irritál. Nem a szocik, vagy a jiddisek járatják le a jobboldalt, hanem Ti.
Nem kell Nektek semmit sem csinálni. A baloldal majd szépen kivégzi saját magát.

Oblomov 2009.12.23. 15:05:43

"megérdemelt csapást mért magára a szocialista párt." Eddig értem.
"Debrecen, Hajdú-Bihar, adieu!" - ezt már nem értem. Hogy jön ide ez a sommás zárlat, és miért?

borisfedor 2009.12.25. 08:59:24

Szerintem azt még mindenképpen érdemes megjegyezni, hogy a helyi politika által támogatott média; összességében talán lehet mondani, hogy megüt egy közepes szintet és valóban ellát közfeladatot is. Pont az említett lap helyenként jó színvonalú, persze bőven ellensúlyozza ezt, egy-két fantasztikus villanás mondjuk a Dtv-ben. Tény, hogy lehetne sokkal meggyőzőbb az összkép, de érdemes megemlíteni a környezetet. Nyilván a cikk nem erről szól, de tény, hogy az egykori megyei sajtó nagy többsége baloldalhoz köthető maradt, és például itt helyben a külföldi tulajdonosváltással is inkább baloldali beállítottságú maradt, bár azért ez túlzottan nem látszik, mert az elsődleges világnézeti elv a szerkesztésében a semmitmondó politikán kívüliség. Olyan emészthetetlen moslékot ad ki ez törekvés, amit a :-minden témát felpakolunk ami érdekli az embereket a neten, minden lehetséges műfajban-, helyenként pedig a fogyasztók írják meg maguknak a cikket a hozzászólásaikkal. Helyenként elképesztő minőségű fotó, film és szöveges anyagok kerülnek fel. Szerintem az sem javít a dolgon, hogy ritkán kimondottan magas színvonalú újságcikk is megjelenik, valódi komolyan vehető újságíró tollából, mert ugyanazon az oldalon lejjebb néhány pixellel már visszaáll a "rend". Így olyan mintha egy Mercedes kormányművével és logójával utaznánk egy nagyon rosszul karbantartott kis polskiban. Így könnyebb a dolga lényegesen az önkormányzati médiának. A nem régóta üzemelő új konkurens meg nem világos hová köthető, egyszerű. de legalább elfogadható és egységes színvolú. Látogatottsága valószínű meg sem közelíti a piacvezetőjét.

saxiCsabi 2009.12.25. 21:19:49

Meggyőződésem, hogy a mai káoszért a sajtó felelőssége megkerülhetetlen. Antall ott hibázott, talán legnagyobbat, hogy meg sem próbálta létrehozni a kiegyensulyozott sajtót. Kapott is eleget. Horthysta restaurátor uri gőggel teli történész, stb, no meg egy "tisztességes" taxis blokádot. Ebben is nagy szerepe vokt a médiának. Aztán a heti hetesről már ne is szóljak. Most viszont, hogy ha lassan is, de kezd kiegyensulyozódni a sajtó ők ugy orditanak, mint a fábaszorult férgek.

Szúrófény 2009.12.29. 07:34:27

www. pulpitus.hu média robotosa, keressetek rá, írások a témában.
süti beállítások módosítása