Orbán-program és nyilvánosság

A tisztánlátás joga, avagy tud-e, akar-e változtatni a Fidesz a korábbi gyakorlatán.

Orbán Viktor kormányprogramja, a „Nemzeti Együttműködés Programja” immáron ismert, bárki elolvashatja, keresheti benne az ország egészét vagy az őt közvetlenebbül érintő részleteket, ezek alapján mérlegelheti jövőjének esetleges alakulását.

Mi arra voltunk kíváncsiak, milyen figyelmet szán a program a társadalmi nyilvánosságnak, miként vélekedik az új, a helyreállítandó demokráciában a tájékoztatáshoz és a tájokozódáshoz kapcsolódó jogokról és kötelességekről, a felépítendő erős és hatékony állam hogyan viszonyul a médiához, mint jelentős médiatulajdonos milyen szerepet szán kormányának ezen a területen.

A „nyilvánosság” szóval négy alkalommal találkozhatunk a kormányprogramban, mindegyik említés a szocialistákhoz kötődik. Nyilvánosan kell elszámoltatni a korábban kormányzókat, nyilvánosságra kell hozni az elmúlt nyolc év minden kormányzati döntését. Bár az Orbán Viktor által aláírt dokumentum a majdani kormányra vonatkozóan nem tesz erre vonatkozó ígéreteket, de minden bizonnyal saját magukra is kötelező érvényűnek gondolhatják, amit az előzőek kapcsán fontosnak tartanak, tehát az Orbán-kormány egyetlen döntése sem maradhat titokban.

A „sajtó” szót kétszer olvashatjuk a Nemzeti Együttműködés Programjában, mindkétszer egyfajta hivatkozás gyanánt, alátámasztandó a megfogalmazott következtetéseket (a sajtóból lehetett értesülni a közbeszerzések körüli irritáló visszaélésekről, illetve a sajtó tudósított a gyermekekkel kapcsolatos intézményekben eluralkodó erőszakról). Bár ez sincs kimondva a programban, de a két említés alapján úgy vélekedhetünk, hogy a majdani kormánynak nem lesz ellenére a sajtó tényfeltáró, a negatív társadalmi jelenségeket, folyamatokat is bemutató tevékenysége.

Szintén két alkalommal találkozhatunk a „tájékoztatás” kifejezéssel, a magyar gazdaság talpra állításáról szóló alfejezetben, a fogyasztók tájékoztatásának fontosságát hangsúlyozva (a kiváló magyar mezőgazdasági termékek vásárlását ösztönző szándékkal). Vélhetően az új kormány nemcsak a fogyasztói döntések befolyásolása és a hazai agrárium termékei kapcsán tartja fontosnak az állampolgárok (emberek) tájékoztatását.

A „kommunikáció” szó is kétszer említtetik a kormányprogramban. Egyszer a távmunka-lehetőségek ügyében (infokommunikációs eszközök). Majd az előző kormányzati gyakorlatot bírálva, miszerint az egészségügy problémáit pusztán kommunikációs eszközökkel kezelték.

A média, médium, rádió, televízió, újság, internet, világháló, közszolgálat szavakat nem találtuk a kormányprogramban. Ebből persze nem lehet, nem szabad komolyabb következtetésekre jutni. A szavak keresgélése mellett kutassuk inkább a program üzenetét nyilvánosság-ügyben.

Az utolsó, az „Itt az idő, hogy helyreállítsuk a demokratikus normákat!” címet viselő fejezet igazíthat el bennünket leginkább abban, hogy – a program megfogalmazása szerint – a demokratikus intézményrendszer 2002 óta tartó leépítése ellenében, a folyamat megfordítása érdekében milyen elvi alapvetésekkel és gyakorlati tájékoztatáspolitikával kíván hatni Orbán Viktor kormánya. Mint itt olvasható, az MSZP megfosztotta az embereket a tisztánlátás jogától, a demokratikus véleménynyilvánítás lehetőségétől. A program kinyilatkoztatása szerint „minden olyan kezdeményezést támogatni kell, amely erősíti az átláthatóságot, elősegíti a hatalom ellenőrizhetőségét”, „a választópolgárok véleményének kikérése nem valamiféle tehertétel”, s „az emberek bizalmának visszaszerzéséhez az első lépést úgy tehetjük meg, hogy lehetőséget adunk nekik a közügyeinkbe való beleszólásba”.

Az elvek tehát világosnak tűnnek, az azonban a jövő kérdése, hogy a hatalom ellenőrizhetősége, a választópolgárok véleményének kikérése, a közügyekbe történő beleszólás lehetősége pusztán „nemzeti konzultáció” típusú rendezvényekre korlátozódik-e, változnak-e s milyen módon a média működésének jogi keretei, miként viszonyul a szavazófülkék forradalmában született új hatalom a tevékenységét ellenőrző, esetlegesen azt bíráló nagyobb és kisebb, országos és helyi nyilvánossághoz. Tud-e, akar-e változtatni a Fidesz az 1998. és 2002. közötti kormányzati, illetve az utóbbi ciklusokban megismert önkormányzati ténykedésének a nyilvánosságot érintő gyakorlatán?


Idézetek a Nemzeti Együttműködés Programjából

A szocialisták elszámoltatásának fontos eszköze a társadalmi nyilvánosság. Az elmúlt nyolc év egyetlenegy kormányzati döntése sem maradhat titokban, ezért minden adatot, információt, szerződést nyilvánosságra kell hozni . (44. o.)

Az eljátszott legitimitás visszaszerzésért folytatott elkeseredett harc során a baloldal valójában minden hivatalban töltött nappal korrumpálta a demokratikus intézményrendszert, tovább rombolva ezzel az állampolgári bizalmat . Ráadásul a hatalomgyakorlók olyan cselekedetekre szánták el magukat, amilyenekre a rendszerváltás óta nem volt példa: 2006 őszén diktatúrákat idéző brutalitással oszlattak fel békés megemlékezést, majd mindent megtettek annak érdekében, hogy akadályozzák a független igazságszolgáltatás munkáját . Máskor pedig a nyilvánosság előtt támadták az igazságszolgáltatás intézményrendszerét, azt a hamis látszatot keltve, hogy a bíróságok az ellenzék politikai utasítására cselekednek. (79. o.)

Az első lépés, amely kivezet abból a válságból, amelybe a szocialisták sodorták Magyarországot, hogy megteremtjük a széles társadalmi támogatottságon nyugvó demokratikus politizálás feltételeit. Ez olyan kormányzást jelent, amely nem alattvalónak tekinti az állampolgárokat, hanem példaként szolgál az emberek mindennapi életviteléhez, amely minőségében más, mint amit az elmúlt években tapasztalni lehetett. Ehhez vissza kell állítani a demokratikus intézményrendszerbe vetett bizalmat: azonnal véget kell vetni annak a gyakorlatnak, hogy az igazságszolgáltatást politikai támadások kereszttüzébe állítják, illetve hogy a kormány közérdekű adatok nyilvánosságra hozatalát akadályozza saját hatalmi ambícióitól vezérelve, és végül vissza kell adni a tisztességes munkával elért eredménynek járó tiszteletet és erkölcsi támogatást. (82. o.)

A közbeszerzések rendszerének társadalmi-vállalkozói megítélése Magyarországon meglehetősen kedvezőtlen. A közvéleményt irritálja a részben a sajtóból, részben a vállalkozók saját tapasztalatai alapján kibontakozó negatív kép a visszaélésekről, a politikai szempontok érvényesüléséről, a korrupció miatt kialakuló túl magas árakról. (27. o.)

Az elmúlt nyolc év elhibázott szociálpolitikája miatt évről évre növekszik a védelembe vett gyermekek száma. A romlás mögött a csökkenő támogatások miatt egyre kevésbé hatékony intézményrendszert is láthatjuk. Szomorú tény, hogy hetente tudósít a sajtó egyre durvább intézményi erőszakról, korábban elképzelhetetlen esetekről. (71. o.)

Szintén állami feladat a fogyasztókat az áron kívüli fontos információkkal ellátó tájékoztatási rendszernek a kialakítása, hiszen napjainkban például homogén tömegtermékként kizárólag eladási ár alapján versenyeznek a sokszor sokkal magasabb minőséget képviselő hazai mezőgazdasági termékek a külföldről beszállított versenytársaikkal. (29. o.)

A magyar vállalkozások presztízsét, ezáltal versenyképességét növelné a „Kiváló termék” embléma bevezetése. A védjegy célja az élelmiszer-előállítók védelme, a fogyasztók tájékoztatásán keresztül a fogyasztói döntések befolyásolása, az általános élelmiszer-fogyasztási kultúra fejlesztése, az élelmiszergyártók ösztönzése a minőségfejlesztésre. (30. o.)

A cél a foglalkoztatottak létszámának bővítése, márpedig ez csak úgy lehetséges, ha a foglalkoztatás szabályai alkalmazkodnak mind a gazdaság igényeihez, mind a potenciális munkaerő igényeihez. Az Európai Unió országaiban már a 70-es években megjelentek az atipikus foglalkoztatási formák, melyek napjainkra a fejlettebb országokban már a keresők 20-30%-át közvetlenül érintik. Vannak, akiket csak időszakosan érint - például a nőket a szülés után -, vannak, akiket rendszeresen. Például azokat, akik az infokommunikációs eszközök segítségével végrehajtható feladatok ellátását vállalják több gazdálkodó számára, nagyobb távolságról. (19. o.)

Az elmúlt években a kormányzati reform szlogenje csak azt a célt szolgálta, hogy a forráskivonás kiváltotta problémákat kommunikációs eszközökkel kezeljék. Az egészségügy 1990 óta tartó átalakítása a szocialista-szabaddemokrata kormányzat durva beavatkozásának hatására kisiklott, ezzel a szükséglet, struktúra, finanszírozás összhangja kezelhetetlenül megbomlott. (53. o.)

Az emberek ma nemcsak azért bizalmatlanok a politikával és a politikusokkal szemben, mert a hivatalban lévő kormány gazdaságpolitikájának leginkább ők látták kárát, hanem azért is, mert az MSZP évek óta visszaél a jóhiszeműségükkel és megfosztotta őket a tisztánlátás jogától. (78. o.)

Megfosztották az embereket a demokratikus véleménynyilvánítás és az önrendelkezés szabad gyakorlásának lehetőségétől. (78. o.)

Mivel szilárdan hisszük, hogy a legjobb kormányzás csakis a demokratikus kormányzás lehet, minden olyan kezdeményezést támogatni kell, amely erősíti az átláthatóságot, elősegíti a hatalom ellenőrizhetőségét, és példaként szolgálhat állampolgári kapcsolatainkban. (83. o.)

Vissza kell szerezni a közbizalmat. A magyar demokrácia kiüresedése 2006 óta rohamos tempóban zajlik, a folyamat azonban visszafordítható. Ehhez az kell, hogy végre bebizonyosodjon: a választópolgárok véleményének kikérése nem valamiféle tehertétel, hanem a megoldás maga. Az emberek véleménynyilvánítása elől egyetlen felelős, demokratikus erő sem menekülhet: a Fidesz büszkén vallja, hogy 1988 óta mindig, minden körülmények között a demokrácia oldalán állt, és elkötelezettsége mellett következetesen kitartott. Az emberek bizalmának visszaszerzéséhez az első lépést úgy tehetjük meg, hogy lehetőséget adunk nekik a közügyeinkbe való beleszólásba. (84. o.)

(Az AltNyilban megjelent írás másodközlése.)

A bejegyzés trackback címe:

https://basahalom.blog.hu/api/trackback/id/tr262029861

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Oblomov 2010.06.07. 17:06:41

"Tud-e, akar-e változtatni a Fidesz az 1998. és 2002. közötti kormányzati, illetve az utóbbi ciklusokban megismert önkormányzati ténykedésének a nyilvánosságot érintő gyakorlatán?"

Ami demokratikusan és jól működtethető, azon minek változtatni?
:)
süti beállítások módosítása