Semmiféle elképzelés nincs arról, mikorra és mi módon fogja visszafizetni hatalmas adósságait Debrecen városa. Vagy ha van elgondolás, terv, stratégia, azt nagyon titkolják a város vezetői.
Cívishon 2011-es költségvetését tárgyalta a héten a város önkormányzata, s ahogy azt illik, a többséget adó párt képviselői el is fogadták. Büszkén. Indoklásuk szerint ugyanis örömteli történés, hogy Debrecen az idén több adósságot fizet vissza, mint amennyi hitel felvételére készül. A 2010. december 31-én megállapított 27,5 milliárd forintos adósságállomány nem növekszik, sőt, 500 millió forinttal csökken – adja hírül az önkormányzati városportál. Ez bizony szép teljesítmény! De milyen áron? Szintén az önkormányzati médiából tudhatjuk, hogy a csak a kultúrára 600 millió forinttal kevesebb jut az idén, mint tavaly. Pedig épp a legfőbb városvezető hirdette kevesebb mint egy éve: „Súlyos hibának látszik, egy olyan típusú válság esetén, mint ami Magyarországon van, pont a kulturális kiadások csökkentésében megtalálni a költségvetési stabilitás eszközét.” Bődületes összeg a kultúra mínusz 600 milliója, és akkor a többi területről még szó sem esett.
Folyamatosan csökkenteni kell a város adósságállományát a jövő generációinak érdekében – mondta a Fidesz önkormányzati frakciójának helyettes vezetője a városi tévében. Azt azonban már nem árulta el, miként szeretnék csökkenteni azt, amit ők halmoztak fel. 1998 óta megtízszereződött a városnak a költségvetésben tetten érhető adósságállománya, amihez még hozzá kell adni a Debreceni Vagyonkezelő Zrt. terheit is, hiszen a holding a városé, így az adósságai is. A kettő együtt most meghaladja a 38 milliárd forintot.
Azt Debrecenben nem illik firtatni, hogy az éves költségvetés főösszegét megközelítő adósságért ki a felelős. A helyi média nem követel neveket, de még arra sem keresi a választ, arról sem nyilatkoztatja az illetékeseket, hogy miként gondolja a városvezetés a hatalmas adósság visszafizetését a jövő generációinak érdekében. Újabb helyi adókat akarnak kivetni vagy emelni készülnek a már meglévők összegét? Jelentősen növelni szeretnék a lakossági szolgáltatások – fűtés, víz, csatorna – árát? Önkormányzati tulajdonú cégeket akarnának privatizálni annak ellenére, hogy mindig ennek az ellenkezőjét hirdették? Lenyomott áron elkótyavetyélik a még megmaradt forgalomképes önkormányzati ingatlanokat? Honnét teremtődhet pénz helyben az adósságtörlesztésre? Honnét, kedves illetékesek? Vagy arra várnak, hogy a kormány fogja kisegíteni Debrecent állami pénzből? Ugyan. Mint tudjuk, az országnak sincs pénze, és az Orbán-kormány kényszerű – bár folyamatosan tagadott – megszorításai miatt most annyi pénz sem jut az önkormányzatoknak, mint az előző kormányok idejében, pedig az se volt elegendő.
Mivel az illetékesek vagy nem tudják, hogy miként fizetik vissza a város adósságait, vagy nem akarják tudásukat megosztani a választóikkal, ezért nekünk csak a találgatás marad. És arra jutottunk a nagy debreceni látványberuházások árnyékában, hogy a jövőben minden bizonnyal úgy teremtik elő a hitelek törlesztéséhez szükséges pénzt, ahogy teszik az most is: a fűnyíróelv alapján elveszik onnét, ahol még van. Például százmilliókat a kultúrától.
Mint láthattuk, büszke a városvezetés arra, hogy idén a tervek szerint félmilliárd forinttal csökken az adósságunk, s azt is meghirdették, hogy így lesz ez a továbbiakban is a jövő generációinak érdekében. Akkor számoljunk! Ha kemény megszorítások árán minden további évben sikerül újabb félmilliárddal – illetve annak az inflációval megemelt összegével – enyhíteni Debrecen és cégei jelenlegi adósságterhét, akkor 76 év múlva a nullára juthatunk.
Kedves generációk a jövőben, cívisutódok 2087-ben! Tényleg alaposan megfontolták, hogy melyik polgármesterről akarnak utcát elnevezni Debrecenben az 1998-as „fordulat” kilencvenedik évfordulóján?