Meddig az addig?

Korábban azt vallotta, nem kíván országos politikusi szerepkört betölteni, mert az nem áll jól egy polgármesternek, s ő bizony a városáért akar ténykedni. Az elv maradt, csak a polgármesterség nem fog maradni?

Kérdésre válaszolva fontos bejelentést tett tegnap este a köztévé műsorában Kósa Lajos debreceni polgármester, leendő Fidesz alelnök (meg ki tudja, még milyen pozíciók várományosa). Nyilvánosság előtt most hangzott el először, hogy nem feltétlenül tekinti nyugdíjas állásnak városvezetői tisztségét. (Amúgy a nyilvánosság mögött ez már rég ismert.)

Idézet a beszélgetésből:

Baló György: - Kósa Lajos tíz év múlva?

Kósa Lajos: - Hát tíz évvel öregebb leszek. Kevesebb hajjal, több ősszel, de nagyok lesznek a lányaim.

Baló György: - És Debrecenben szeretne polgármester lenni.

Kósa Lajos: - Hát nem látok előre tíz évre, az az igazság. Tehát ezt nem tudom megmondani. Nagyon szeretem a városomat, és nagyon szeretek érte dolgozni, de azt gondolom, hogy hogy is mondjam, akármilyen jó egy polgármester, nem árt néha időnként egy városnak váltani. De nem feltétlen politikai de úgy nem véletlen az, hogy átlag tíz évente egy nagyvállalatnál is lecserélik a menedzsmentet. Még ha sikeres, akkor is.

A Piac utcai fák susogása szerint állítólag az a projekt, hogy a 2010-es választásokig marad polgármester Kósa Lajos, akkor ugyanis a Fidesz fog nyerni országosan, s rá más szerep vár. Az akkori önkormányzati választáson Kósa áldásával más fog versengeni a polgármesteri székért, a Fidesz debreceni irányító szerepének megtartásáért. Mivel nincs is már annyira messze 2010, lassacskán konkrét személyben kell gondolkodni. Helyi fideszes körökből úgy hírlik, hogy Kósa kijelölt utódja lehet Papp László közgyűlési frakcióvezető vagy Rácz Róbert országgyűlési képviselő és a hajdú-bihari megyei közgyűlés elnöke. Néhányan attól tartanak, hogy a visszavonultságából nemrégiben jelentősen megerősödve visszatért, s jelenleg a város vagyonkezelő holdingját kemény kézzel irányító Sásdi András is szóba jöhet. Arról is hallani, hogy Pósán László országgyűlési képviselő is szívesen elirányítgatná Debrecent, de ezt más nem gondolja róla.

Hokirobogó

Látványos és videós sporthétvége. Nyugalom, nem kell felállni a gép mellől!

Két újabb helyi mozgó. Az első a tegnapi magyar-svéd hokiról, leginkább a meccs előtti lézershow dominál benne, sportgyűlölőknek is tetszhet. A másik a freestyle robogósok merész truvájait mutatja fel szitin belül és szitiszélen.

Na, lassacskán csak alakulgat a multimediális korszellem itt a keleti végeken is.

Motorral a Modemben

Történelmi legendáriumunk számos sztorija szól arról, hogy egy-egy arisztokrata lóháton ment be a templomba (megyebálba, színházba, kaszinóba stb.). Aki manapság mértékadó személyiség a viselkedési normák terén, az a politikus. Miért ne hajtana be motorjával a galériába? Ugye, nem?

Csányiról csordogál

Egy hete mondatták le a Csokonai Színház direktorát. Azóta is folynak a találgatások.

Lassan csordogálnak az információk Csányi János távozásának hátteréről, okairól.

Az országos sajtót eddig hidegen hagyta a téma. Egyedül a Népszabadság helyi munkatársa cikkezett a környülállásokról (Védett személyek), amúgy meg hallgat a főváros. Miért? Ezt is csak találgatni lehet. Talán azért, mert Csányi esete nem illik bele az országos (pre)koncepcióba, miszerint az új fideszes városvezérek nyírják a szocliberek által kinevezett direktorokat. Csányit ugyanaz a politikusi garnitúra emelte másfél éve magasba, amelyik most lerántotta, kilóg a képből, így nem érdekes. Vagy talán azért nem téma az országos színházi és színikritikusi guruk számára a debreceni eset, mert állítólag nagyon nem kedvelik Csányit, titkon örülnek is bukásának, de addig már nem mennek el, hogy a lemondatásért megdicsérjék fideszes városvezetést, ezért inkább hallgatnak.

Helyben senki nem hiszi el a polgármesteri indoklást, hogy a költségvetés néhány százalékos túllépése miatt kellett távoznia az igazgatónak. Ezért aztán nincs mit csodálkozni azon, hogy – valós alappal vagy nélküle – mindenféle összeesküvés-elméletek kapnak szárnyra, s ezek taglalására terelődik a pletykaéhes figyelem. Vajon tényleg a városvezetés előre megfontolt szándékkal olyan gazdasági igazgatót ültetett Csányi nyakába, aki fondorlatosan jégre vitte az igazgatót, hogy aztán ki lehessen rúgni?

Idézet a megyei napilap tegnapi számából, a Csányi Jánossal készített interjúból:

Érdekes kordokumentum a vagy.hu által megjelentetett szó szerinti jegyzőkönyv, ami az egy hete zajlott rendkívüli társulati ülést örökíti meg. Csányi itt is hosszan beszélt arról, hogy mikor milyen gazdasági adatsorokat tártak elé, hogyan növekedett egyik napról a másikra az általa korábban nem ismert túlköltekezés. Merthogy csak ez lenne a gond, amúgy meg minden rendben, sőt. A társulati ülésen többször felszólalt Halász János kulturális alpolgármester is. A jegyzőkönyvben rögzített szövege külön figyelmet érdemel. Nem azért, mintha abból bármi is megtudható lenne, hanem éppen azért, mert nem. Magunk mögött hagyottnak vélt évtizedek kulturpolitikusi dumái rémlenek fel: mindenki szeret mindenkit, minden rendben van, történt egy kis gikszer, a felelős önkritikát gyakorolt, nagyra becsüljük, a jövőben jobban figyelünk a hibák elkerülésére, a párt számára kiemelten fontos a művészet, sikerekre törünk, ugye, elvtársak…

Csányi tehát megy, aztán majd jön valaki a helyébe. A leendő direktornak már ki van adva az útmutatás. Hogy is mondta Halász János alpolgármester a társulat előtt?

Szóval lesz is pályázat, meg nem is. Ahogy errefelé szokás.

Sudoku kedvesség