Kósa Lajos mellszobra díszíti az új bankót.

Elkészült az új pénzjegy, amit méltán díszítenek debreceni motívumok.

Egyrészt azért, mert még az idei országgyűlési választások kampányában elhangzott több alkalommal fideszes politikusi ajkakról, hogy aki szeretné a példátlan debreceni történelmi fejlődés országossá tételét, az voksoljon a Fideszre. És a magyar emberek többsége meghallotta ezt a biztatást, és megcsinálta a fülkeforradalmat, és mostanra kezd tényleg az egész ország Debrecenné válni, és lassan már azok is kezdik megérteni, hogy mi minden történt az utóbbi évtizedben cívishonban, akik eddig csak messziről csodálták a várost és irigyelték a debrecenieket.

Másrészt azért is indokolt az új bankó debrecenisége, mert a város polgármestere, Kósa Lajos ebben az évben sokat tett az ország és az emberek pénzügyeinek viszonylatában, s bár némelyek szerint az egyik kijelentése miatt dőlt be először a forint a Fidesz féléves kormányzása alatt, ez nyilvánvalóan rágalom, mert nem így volt, hanem teljesen másként.

Az alább látható bankjegy képe a régi papír tízforintost idézi, konkrétan az lett átalakítva költséghatékonysági megfontolásokból, hiszen így kevesebb pénzt kell fizetni alkotójának. Ahol egykoron Petőfi Sándor volt látható, ott most egy szigorú tekintetű személyiség néz a messzi távolba. Bár a pénzjegyen látható felirat szerint ő a Homo Sapiens Debreceniensis, ez pusztán az ábrázolt politikus mérhetetlen szerénységéről árulkodik, s mi tudjuk, hogy valójában Kósa Lajosról van szó, s a minta a polgármesterről készült nevezetes mellszobor.

A bankó hátoldalán a Nagytemplom romjai látszanak. Ez a kép bejárta már a netet, számos helyen fellelhető, s többek között a debreceni Szeg zenekar Hazaértem című albumát borítja. Egyesek korábban félreértették ezt a (polgár)háborús képet, s kevéssé ismervén a város történelmét, jószándékúan azt állították, hogy így nézett ki Debrecen, mielőtt Kósa Lajos polgármester lett itt. Ez tévedés. Azt pedig merő rosszindulat mondatja másokkal, hogy így fog kinézni a város, amikor befejeződik a Fidesz hatalma. Ez hatalmas tévedés. Talán az a képmagyarázati változat közelít az igazsághoz leginkább, miszerint így nézne ki a város, ha nem a Fidesz és Kósa Lajos irányítaná, de ezt soha nem fogjuk megtudni, mert Debrecent mindig a Fidesz fogja irányítani. Aki pedig nem így gondolja, az költözzön el! Az országból is.

TÍZ SZÁZALÉK – egyelőre. Igaz, vannak, akik szerint már ez is a múlt. Hiszen ami korábban 10 százalék volt, az mostanra már 15, sőt 20 százalék. Ez ugyanis egyfajta mértéke a jóléti növekedésnek – és nem tévesztendő össze annak az összegnek a nagyságával, amit korrupciós céllal szokás egyes kiemelt politikusoknak juttatni, mert ilyen jelenség Debrecenben nincs, nem volt és nem is lesz, amíg a Fidesz van hatalmon. Tehát soha.

(Egyelőre még nem világos a média munkásai számára, hogy pusztán képekkel miként lehet vagy nem lehet felbőszíteni a Médiatanácsot. Biztos, ami biztos alapon ezért az új bankó tervezőjének neve maradjon titok.)

Elkaptuk egy közmondás megszületésének pillanatát.

A fotókon egy jól dokumentált tájékoztatás látható. Kiskapura, nagykapura, élőfába szögekkel. A helyszín: Debrecen, Attila tér.

Tudatjuk az utókorral, hogy itt született az a híres debreceni közmondás, miszerint: „Be van lakatolva, mint karácsonykor az egyházi parkoló.”

Karácsonyi fekete.

Ezt a fotót a mai napra tettem félre. Néhány napja készült, amikor még volt remény, hogy fehér lesz a karácsony. Nem lett. Elolvadt a sok hó, mára virradóra pedig rengeteg eső esett. És akkor most legalább mi gondoljunk azokra a debreceniekre, akik elárasztva töltik az ünnepeket.

A fényképen egyébként Kölcsey Ferenc szobrának részlete látható. De most nem kezdem el magyarázni, hogy kicsoda Kölcsey, mi köze van Debrecenhez, hol található ez a szobra, ami korábban nem itt volt, inkább hagyjuk. Aki nem tudja, az ezután sem fog érdeklődni utána, miért is tenné, amikor a városvezetés számára a legnagyobb helyi kulturális esemény a virágkarneváli giccsparádé, és inkább focistákra meg rockzenészekre büszke a cívisvilágból, s nem érdekli holmi Csokonai, Fazekas Mihály, Kölcsey és még sorolhatnánk egészen Tar Sándorig.

Mielőtt – hasonlóan politikusainkhoz – hanyatt esnénk saját nagyszerűségünktől, tegyünk félre minden karácsonytáji álságos ájtatoskodást, s ha istentisztelet után a szobor felé járnánk, biccentsünk egyet Kölcseynek. A nép java akkor is tudni fogja, hogy kit kell benne tisztelni, amikor a magukat már saját életükben szentté avat(tat)ó senkikről rég elfeledkezett a világ, a város. Alleluja!

(A fotót Konyhás István készítette. Nagy köszönet érte.)

Ne figyeld, hogy megfigyelnek!

Ha közterületen kamerákkal figyelteted az embereket, akkor erről kötelességed tájékoztatni őket.

Például tájékoztató felirat elhelyezésével.

De így?

Meddig és miféle módszerekkel lehet még hülyének nézni és megalázni a debrecenieket? Miféle cinizmusból eredően teszik ki a táblát ilyen magasságba? Vicces? És jót röhögtek? Mindenki? Az illetékesek is?

(A fotókat Konyhás István készítette. Nagy köszönet érte.)

Felvidéken, Kárpátalján, Délvidéken nincs testvértelepülése Debrecennek. Egyiptomban lesz.

Élénk diplomáciai kapcsolatrendszert működtet Debrecen városa. Gondolhatnánk abból, hogy az idén már a második testvérvárosi kapcsolatra szánja el magát a város magasságos irányítása. Tudjuk azonban, hogy szó nincs semmiféle aktivitásról, valójában az az igazság, amit évek óta tudunk, s aminek már tavasszal – a legutóbbi testvérvárosi igyekvés ügyében – hangot adott Turi Gábor önkormányzati képviselő (korábban a város nemzetközi kapcsolataiért felelős tanácsnok, még korábban Debrecen alpolgármestere, ennél is korábban diplomata Londonban majd Washington DC-ben), tehát: gondok vannak a meglévő testvérvárosi kapcsolatokkal is, ezért nagyon át kellene gondolni újak létesítését. Tavasszal nem hallgatott Turira a közgyűlési többség, mostanra meg már nincs is a képviselők között, de ha ott lenne, akkor sem hallgatnának rá.

Van egy előterjesztés, amit hivatalból Kósa Lajos polgármester jegyez, és ami ebben az előterjesztésben szerepel, azt a képviselők többségét adó párt katonái akár becsukott szemmel, olvasatlanul is megszavazzák – ahogy ezt tették eddig, s tenni fogják ezután is. Szóval van egy előterjesztés, amit csütörtökön (december 16.) fog tárgyalni Debrecen város magasságos közgyűlése, s ebben az szerepel, hogy cívishon testvérvárosi kapcsolatot létesít Alexandriával. Igen, az egyiptomival, amit Nagy Sándor alapított és nevezett el önmagáról, aminek 4,1 millió lakosa van. (Debrecenben ennek 5 százaléka él.)

Debrecennek ugyan már van 14 testvérvárosa, (Alexandriának meg csak 12) de miért ne lehetne cívishonnak akár 24 vagy 34, ha a megfontolás mögött komolyság és indokoltság van, erő a nexus fenntartására és folyamatos működtetésére, s ha Debrecen nem úgy gyűjti a távoli rokonságot, mint klimaxban megkergült vénlány a virtuális udvarlókat az iwiwen.

Az előterjesztés indoklásában az szerepel, hogy a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara kiváló gazdasági kapcsolatokat ápol Alexandria városával. Szép dolog! Rákeresvén a kamara honlapján Alexandriára, azt kapjuk, hogy semmit. Ej, ez a kamara eltitkolja a kiváló kapcsolatát. Aztán az is szerepel az előterjesztésben, hogy a Debreceni Egyetem is kapcsolatban áll az Alexandriai Egyetemmel. Ez is szép dolog! Ennek sincs nyoma az egyetem központi honlapján. Az egyetem persze nagy, van sok kara, intézete, mimindene, tehát ha valaki nem szűkíti a mondandójának tárgyát, nem határozza meg konkrétabban az érintett egyetemrészt, az valójában ködösít, rejteget.

Az előterjesztés ekként összegzi a rövidke érvelést: „megállapodás megkötése számos lehetőséget teremt Debrecen számára gazdasági, kereskedelmi, tudományos és oktatási, valamint kulturális együttműködés kialakítására Alexandria városával”. Hát igen! Ez aztán tényleg konkrét! Meg kell állapítani, testvérváros-ügyben talán sosem készült ennyire odakent, elmaszatolt, felületes előterjesztés, de mint tudjuk, Debrecenben az ilyesmi nem akadálya a pozitív döntésnek. (Csalásgyanús stratégia)

Végezetül egy észrevétel: Debrecen városát 12 éve az a Fidesz irányítja, amelyik – különösen az utóbbi időkben – sokat hangoztatja a trianoni határokon kívül élő magyarság iránt érzett felelősségét, ennek ellenére cívishonnak nincs testvértelepülése sem Szlovákiában, sem Ukrajnában, sem Jugoszlávia magyarok által is lakott utódállamaiban.