2007.07.03. 01:21
Miért Basahalom?
Ezt még debreceniek
is szokták kérdezgetni tőlem.
„Akinek a kődökét nem a Basahalmán
belül vágta el a bába, csak jött-ment” – tartották a
debreceni cívisek. Más források szerint így tisztelték
egymást: „Igaz debreceni pógár, a Basahalmán belül vágták
el a kődökét.”
A Basahalom Debrecen lakott
területének szélén, a Nagytemplomtól délnyugati irányban 4
kilométerre található. Eredetileg hegyes süveg alakú, mára
szabályos csonkakúp, talpátmérője 60 méter, felső síkjának
átmérője 10 méter, magassága 6,5 méter. Beleszédülni nem
lehet. Nevét szomorú események után kapta néhány száz éve.
Bartha Boldizsár krónikája szerint Rusztán török nagyvezér
hordatta össze a halomtest földjét a környékbeliekkel. Bethlen
Gábor e kiemelkedésen tanácskozott Murtéza basával 1629-ben.
Itt táborozva kegyetlenül megsarcolta a várost 1660 tavaszán
Szeidi Mehemed basa.
Zoltai Lajos 1906-os ásatásai szerint
azonban a Basahalom jóval a törökidők előtt is kiemelkedés
volt, Rusztán nagyvezér csak megemeltette, hogy jobban
beláthasson a városba. Zoltai ugyanis 6 méter mélyen a halom
alatt egy deszkával fedett sírra lelt, s a temetkezés
módjából arra következtetett, hogy a halmot feltehetően a
rézkor vége, a bronzkor eleje, i.e. 2000 körül
építették.
A helyről Ady Endre is írt A délibáb
üzenete című versében: „Basahalmától ős Péterfiáig /
Ájer pezseg. Úgy hívják: Gondolat.” Ez is jó régen
volt.
Hát ennyit arról, hogy miért ez a
blog címe. A boulevardot is magyarázzam?
Utolsó kommentek