Kulcs a bujtatóban

Múltkorában adós maradtam egy parlamenti felszólalás folytatásával.

Pontosabban egy fenét én maradtam adós. A féligmondás ügyében a helyi hivatalos hírközlést bírálgattam, természetesen eredmény nélkül. A városi honlapon azóta is csak a produkció eleje látható. Nem gond, mert a parlamenti honlap már frissült, így a tájékozódni vágyó civil lakosság mindenféle debreceni segítség nélkül, saját erőből maga is megtekintheti azt, ami jár neki – amennyiben kíváncsi rá.

Tehát itt olvasható a polgármester úr felszólalása, aztán a miniszter válasza és Kósa Lajos viszontválasza. Na, így kerek a tájékoztatás, kedves helyi szakemberek. Aztán mindenki annak ad igazat, akinek akar.

És nem csak olvasni lehet a felszólalásokat, hanem videón megtekinteni is, ami nagy könnyebbség azok számára, akik nincsenek barátságban a betűkkel. Igaz, a parlamenti honlap szerényen hallgat arról, hogy ez a szolgáltatása létezik. Ha valaki megnézi az egyes felszólalások aloldalait (pl. a fenti három közül bármelyiket), akkor az oldal élén található adatok között szerepel egy sor: Felszólalás ideje, s mellette egy szám (perc:másodperc), na erre a számra kattintva indul be a videó.

Mai alapfokú állampolgári tájékozódásos szemináriumomat egy kéréssel zárom: Valaki, legyen szíves, szóljon már a polgármester úrnak, hogy nem illendő a kulcscsomóját a nadrágszíj bújtatójába akasztva hordani, úgy fél arasznyira a slicctől! (Merthogy ez is látszik az amúgy minimalista méretgazdagságú parlamenti videón, de láthattuk már ezerszer ezt a szokását különböző nyilvános szereplésein.) Így felcsörgőzve kezdő vállalkozók tündököltek úgy 10-15 éve, azonban jó ideje már ők sem teszik. Kérem, vetessék le! Mégiscsak az ország második legnagyobb városáról van szó.