Zsinórban háromszor volt bajnok a Loki (2005, 2006, 2007), ami példátlan teljesítmény a magyar foci vidékén. Nincs az a törzsszurkoló, a városa sportját akár csak lokálpatrióta alapon kedvelő lakosság, aki ne szerette volna, hogy negyedszerre is sikerüljön a bravúr. Hogy mi volt az oka az idei lemaradásnak, arról szóljanak a hozzáértők, itt és most csak annyit állapíthatunk meg: nem sikerült.

2008-ban elmarad a bajnokavatás. Nem lesz aranyérmek nyakakba akasztgatása a stadionban, polgármester feldobálása az öltözőben, vonulás a főtérre, ott buli, tűzijáték, éneklés, szónoklatok, például az új stadion megépítéséről. Merthogy az utóbbi három évben nagy lakossági ováció és „Laaajos! Laaajos!” skandálások közepette mindig megígértetett, hogy egy ilyen nagyszerű csapatnak és csodálatos szurkolótábornak kijárna végre egy rendes játéktér, és lesz is, akár a kormány támogatásával, akár a magyar-horvát EB egyik színhelyeként, de ha semmi nem jön össze, akkor saját erőből, mert Debrecen van olyan erős, hogy önállóan is képes stadiont építeni a csapatának.

Nincs olyan erős. Mint látható, nincs új stadion, pontosabban nem látható, hogy lenne.

A Loki sajnos lemaradt a dobogó tetejéről, ez baj. A könnyebbség annyi, hogy idén az ünneplő tömegnek nem kell megígérni immáron negyedszer a stadion felépítését. S így elkerülheti a polgármester, hogy netalán megkérdezze tőle valaki, mit beszél itt össze-vissza már sokadik éve.

Persze, a csapatnak még igen jó esélye van arra, hogy elhódítsa a kupát. S ha így lesz, szurkolunk, akkor is lesz ünneplés, tűzijáték, szónoklat.