Újabb áldozata van az egyetemisták alkoholfogyasztásáért folytatott ádáz küzdelemnek?

A szesztilalom 2008-as bevezetése óta töpreng a lakosok érdekelt sokasága, hogy ugyan miért is történt a drasztikus intézkedés, amitől nem lett nagyobb nyugalom Debrecenben, ellenben sokkal erőteljesebben érvényesül(t) a diszkrimináció a helyi vendéglátóiparban. Beszélnek mindenféléről, hatalom közeli kocsmáztatók térnyeréséről, az éjszakák és a nappalok urainak kiszorítós vetélkedéséről éppúgy, mint kiegyezésükről, a város felosztásáról, amit aztán önkormányzati rendelettel törvényesített a képviselő-testület. Az emberek ilyenek: ha valamire nincs logikus és őszintének tűnő magyarázat, akkor igyekeznek kitalálni valamit. Amit el is hisznek.

Mostanság a Kikötő Söröző sorsának ügyében születnek megdöbbent, csodálkozó, elkeseredett, protestáló megnyilatkozások, s mivel a kedvelt szórakozóhelyet leginkább az egyetemisták látogatták, a dac és a düh az interneten talál magának fórumot. Vajon miért? - teszik fel a kérdést, s keresik a magyarázatokat, inkább elméletben, mint gyakorlati konkrétumokkal felvértezve. (A témában egyébként több blogbejegyzés is született a napokban: Nincs biztos Kikötő…, Viszlát Kikötő! A változás szele, Vége. S minden bizonnyal vaskos folytatása lesz a blogvonulásnak.)

Dolgozik a spontán alternatív nyilvánosság. Helyes. Ennél már csak az lenne szebb és kívánatosabb, ha a Debrecenben médiát tanuló számos felsőoktatási hallgató egyike venné a fáradtságot, s a sajtószakma eszközeivel élve alapos és adatolt tényfeltáró írásban járna utána a történteknek. Vagy effélét nem okítanak nekik?