Van egyszer, hol nem van, van egy város, aminek a lakói nagyban szeretnek gondolkodni. Van templomuk a város közepén, amit nagynak tisztelnek. Van vasútállomásuk, az is nagy, meg az erdő a város szélén, de még a piac is nagy, bár új épülete jóval kisebb, mint a lerombolt régi volt.
Ennek a városnak az ura, a polgármester, nagytöbbségű közgyűlés élén lett nagyhatalmú úr. Vannak ám többen, akik bár eredendően a nagyúr hatalmából kaptak hivatalt, mégis úgy gondolják, az ő munkájuk eredménye, hogy a nagyúr nagy lett s maradt mái napig. Szinte mind médiákus emberek. Az egyik önkormányzati fennhatóságú lapkiadó egy nagypéldányszámú hetikiadvány élén, de ő most a városi pletykák szerint a kiadványa megmaradásáért aggódik, a másik a nagy helyi tévé királya, aki többet gondol magáról, de nagyon.
Nagyot álmodott ő, nem is egyet, hanem hármat. Úgy gondolta, hogy mivel az elkövetkező országgyűlési választásokon nagyon nagy fölénnyel győz az a párt, amit eddig is szeretett nagyon-nagyon, ezért ő most benyújthatja az annyira nem is nagy számláját. A helyi tévé igazgatójaként első kívánsága, hogy ő lehessen a város kulturális alpolgármestere, mert ő ezért nagyon megdolgozott.
De ha lehet ennél többet kívánni, ő akkor mégis ennek a kis hazának a nagy közszolgálati tévéjében töltene be valami nagy pozíciót.
Bár hamár a remélt nagy fölénnyel győz az eddig szolgált pártja, hát mégis leginkább a Nagy Amerikai Államokban a magyar nagykövetségi sajtófőnök lenne, magában Washington DC-ben, mert az neki dukál eddigi áldozatos munkájának megjutalmazásaképpen.
Ezt az ambíciómesét mindenki kedveli a nagyotálmodó főnök hivatalában, mert egyrészt szeretnék őt messziről nézni, másrészt azért, mert ha az igazgató elmegy a városházára vagy Budapestre vagy Washingtonba, akkor előrébb lép a kisfőnök, s aki eddig alább volt, az lesz a kisfőnök, s aki még alább volt, abból lesz reményes, és így tovább, és még a kameraállványt hurcoló ember előtt is beláthatatlan perspektíva nyílik meg, ha a nagyember eltávozik.
Amit most leírtam, az mind a nagyfőnök közvetlen környezetéből származó információ, ha ők nagyot mondtak, akkor én is.
Kedves gyerekek, aludjatok jól, merjetek nagyokat álmodni, mert addig sem vagytok ébren, addig sem gondolkodtok!