Tar-túra

Az Ex-Symposion Tar Sándor különszámát is bemutatták a szerkesztők.

Egypárti város?

A tavaszi országgyűlési választások tétje az (is) volt, hogy kétpárti lesz-e a magyar parlament. A mostani helyhatósági voksolás meg arról szól, hogy kiteljesedik-e az egypártrendszer a városban. Tavasszal a választók megakadályozták, hogy az ország a továbbiakban csak a két legnagyobb politikai erő fennhatósága alá kerüljön. Az ősz borúsabbnak tűnik. 

A következő mondatoknak az a megfontolás a fundamentuma, hogy minél homogénebb és monolitikusabb egy választott testület – esetünkben egy nagyvárosi közgyűlés –, annál nagyobb a veszélye a hatalmi túlkapásoknak, a közpénzeket dézsmáló korrupciónak, a kritika és az ellenőrzés elsatnyulásának, a nyilvánosság kivéreztetésének – a demokrácia megcsúfolásának. Igen, demokratikus választás eredményeként is előállhat ez a helyzet, számos példa igazolja a távolabbi és a közeli múltból. Most inkább közelítsünk!

Ismerve a többségi közhangulatot és az utóbbi választások eredményeit, józanabb értékelő számára nem lehet kétséges, hogy a 2006-os helyhatósági megmérettetést is a Fidesz és Kósa Lajos polgármester nyeri meg Debrecenben. A kérdés pusztán az, hogy mennyivel, mennyire. A Fidesz helyi vezetői azt a célt tűzték ki, hogy megismétlik a 2002-es sikert, amikor a város mind a huszonkilenc egyéni kerületében az ő jelöltjük nyert. Bár ez az eredmény tökéletesen elegendő lenne ahhoz, hogy kényelmes közgyűlési többséggel egyedül irányítsák a várost, mégis többre vágynak. Szeretnének minél több mandátumot megszerezni a kompenzációs listákról is, a jelenlegi választási rendszerben azonban ez csak úgy történhet meg, hogy a Fideszhez – és/vagy Kósa Lajos személyéhez – kötődő szövetséges pártok, szatelit szervezetek jutnak képviselői helyekhez, majd végigasszisztálják a ciklust a városvezetés árnyékában. A Fidesznek – amennyiben ismét megnyeri az összes egyéni kerületet – valójában nincs szüksége ezekre a közgyűlési mamelukokra, ellenben minél többen vannak, annál kevesebb a szájaló, kíváncsiskodó, kötözködő ellenzéki képviselő. Merthogy az ő eliminálásuk, kiszorításuk a valóságos cél. Tiszta képlet, nem is titkolják.

Az már kevéssé világos, hogy hová sorolható a debreceni MDF. A tavaszi országgyűlési választásokon való önálló indulás a vártnál nagyobb sikert hozott a pártnak helyben is, minden bizonnyal ez az eredmény is arra ösztökélte őket, hogy immáron ne a Fidesz kegyeiből juthassanak néhány súlytalan mandátumhoz, ahogy az 2002-ben történt. Az MDF jelöltjeinek megszólalásában azonban fellelhető némi tudathasadásos állapot. Egyrészt lelkesen támogatják Kósa Lajos újraválasztását, és dicsőítik az elmúlt évek városépítő sikereit. Másrészt bírálják a Fidesz és az MSZP egymást túllicitáló tavaszi kampányát, új jobboldalt hirdető szlogenjükkel pedig elhatárolódnak a Fidesztől. Mondhatnánk, mindez a Dávid Ibolya ihlette országos trendi, helyben más a viszony, más a környülállás. Ennek azonban ellentmond az MDF debreceni programja, ami erőteljesen bírálja Kósa és köre regnálásának hatalmi-üzleti gyakorlatát. („A jelenlegi közbeszerzési gyakorlat nem ritkán a város számára hátrányos szerződéseket eredményez a fejlesztések, beruházások terén. Kialakultak technikák, amelyekkel egy adott vállalkozói kör előnyhöz jut a pályázatok elbírálásakor. Bevett gyakorlat, hogy egyes kivitelezők a műszaki tartalom utólagos módosításával emelik a költségeket. Az elvégzett munkák minősége sokszor kívánnivalót hagy maga után, a műszaki ellenőrzés hiányos. Az átvett munkák több esetben a garancia lejárta után szorulnak javításra, súlyos milliókkal növelve a város kiadásait. Az MDF fontosnak tartja a közbeszerzési eljárások tisztaságának biztosítását, a vállalkozói esélyegyenlőség megteremtését és a beszerzések, kivitelezések minőségének szigorú ellenőrzését azért, hogy takarékosan, de hatékonyan használják fel adóforintjainkat.”) Akkor tehát mi valójában a helyi MDF? A közgyűlésbe kerülő képviselői hová állnak majdan? Önálló erőként jelennek meg, vagy folytatódik az előző négy esztendő gyakorlata? Az MDF jelöltjeire adott voksok most Kósáék kritikáját jelentik, vagy éppen ellenkezőleg, a jelenlegi kurzust támogatják? Ez az elbizonytalanító tisztázatlanság, a kampányukat végig jellemző lebegtetés azzal is járhat, hogy az MDF Debrecenben nem lesz képes megismételni tavaszi sikerét.

Gyurcsány Debrecenben

A kampánycsend előtt pillanatokkal feltűnt egy volt politikus, aki nyolc éve hallgat. 

Gali Ákos egyike az első szabadon választott országgyűlésünk képviselőinek, aki 1990-ben az MDF színeiben egyéni kerületből jutott a Parlamentbe. 1994 és 98 között a hajdú-bihari megyei közgyűlés egyik alelnöke volt. Azóta csend. Máig.

Idézet Gali Ákos közleményéből:

„Bármilyen meghökkenést is okozzanak is most a szavaim, emlékezzenek rájuk a megfelelő időben: a debreceni Gyurcsány Ferencet Kósa Lajosnak hívják!”

(A teljes szöveg itt olvasható.)

Tar Sándor után, szabadon

Szombaton II. Tar-túra – programajánló. 

Szeretettel meghívom a II. TAR-TÚRA – Tar Sándor után, szabadon – elnevezésű sétánkra, amelyet a tavaly elhunyt Tar Sándor író emlékére tartunk hat debreceni kocsmában, az író által gyakran látogatott helyeken. Célunk, hogy emlékezzünk és emlékeztessünk Tar Sándorra, hogy megidézzük szellemiségét és felidézzük életművét, amely az ezredforduló Magyarországán szegénységben, kiszolgáltatottságban és megnyomorítottságban élők halhatatlan irodalmi emlékműve. A hat helyszínen a résztvevők – az író emlékére  – koccintanak egymással. A fogyasztás önköltséges.

A II. TAR-TÚRA 2006. szeptember 30-án, szombaton reggel 10 órakor kezdődik a Csapó utca elején található Turmix Bárban, és az István utcai Ádám presszóban fejeződik be, ahol egy tál gulyásleves várja a megfáradt túrázókat. Az érdeklődők a túra bármelyik állomásán csatlakozhatnak.

Útvonal: 1. Turmix Bár (Csapó utca), 2. Unplugged (volt Lilla - Hunyadi utca), 3. Prémium (volt Moulin Rouge) Söröző (Mester utca és Böszörményi utca kereszteződése), 4. Dorottya (Kishegyesi és Dorottya utca kereszteződése), 5. Balszélső (volt Paksi) Söröző (Kishegyesi és Derék utca kereszteződése), 6. Ádám presszó (István utca és Király utca sarka) – Az Ex-Symposion Tar Sándor különszámát bemutatják a szerkesztők.

Célunk, hogy a kezdeményezés jövőre is folytatódjon, Debrecenben legyen hagyomány az őszi (szeptember végi, október eleji) Tar-túra megrendezése. 

Debrecen, 2006. szeptember 25. 

A szervezők nevében szeretettel várlak! 

Giczey Péter túravezető, az Együtt Debrecenért Egyesület elnöke

Vallj színt, polgár!

A plakátcserélőnek nem tetszett a videózás, ezért a hovatartozás iránt érdeklődött.