Sváby bukta

Ezt a süteményt Orbán Viktor szolgálta fel ma este a tv2 Napló című heti hírbulvárjában. Rég láttam ekkora égést. Sváby András mondjon le! 

Aki látta, tudja, aki nem, majd megnézheti a neten, amikor felteszik a videót a tv2 honlapjára. Ha felteszik…

Politikai szimpátiákat és antipátiákat félretéve érdemes nézni, mert ha leszáll a vörös, a sárga, a kék vagy a zöld köd a szemünkről, akkor válik nyilvánvalóvá, hogy miféle gyér produkciót kínált nézőinek ma este a kereskedelmi csatorna. Nagy volt a beharangozás, élő adásba megy be Orbán Viktor! Bár igényesebb belpolitikai műsorokra áhítozó tévénéző a legritkábban kapcsol a Sváby-klán vasárnap esti vérkomolyan előadott vigyorgásaira, a vendég mégis felkeltette az érdeklődést – különösen mainapság.  

Tehát Orbán be, Svábyn a megszokott idétlen, pökhendi félmosoly, laza magabiztosság, ráadásul állva adták elő, így le is nézhetett Orbánra. Aztán indult a csevegés, Sváby egyre kisebb lett, végül egy óra elteltével Orbán zsebrevágta, mint egy Mickey egeres kulcstartót. Úgy tűnt, az interjúnak nem volt váza: mit akar, honnét hová szeretne eljutni, lennének-e hangsúlyosabb pontjai stb. Sváby úgy indult neki, mintha Kiszel Tündével cserélne eszmét, bár vele nehéz lenne. Felkészületlen volt, az elmúlt hét immáron közhelyes paneljeivel jött elő, támadt, majd megfutott. Egyre jobban belekavarodott a kérdéseibe, zavartan matatott a jegyzeteiben, megroggyant, átadta a beszélgetés irányítását a Fidesz elnökének. Az elején lekezelte Orbánt, végül Orbán lenyelte őt keresztben.

Szakmailag értékelhetetlen újságírói produkciót láthattunk, pontosabban értékelhető: dupla nulla. Orbánról sok mindent mondanak, mondunk, egyet azonban a politikai ellenfelei sem tehetnek meg: nem becsülhetik le. És akkor jön ez a médiazsonglőr, és azt hiszi magáról, hogy majd ő fél kézzel lenyomja azt az embert, akivel másfél évtizede nem bírnak el se riválisai, se párttársai.

Sváby András mai szereplése számos újabb érvet adott azoknak, akik szerint a magyar zsurnalizmus mélyrepülése töretlen, a sajtó a szocik tenyeréből falatozgat jó nagy nyalásokkal kísérten. Sváby mondjon le, ha lehet, végképp hagyjon fel a szakmával, maradjon a reality show-k, a megasztárok, megatáncok, megafrászok népbutítóan langy blődlijében. Véletlenül se hihesse róla senki, hogy ő újságíró. Mert nem az, ugye.

Forradalom 50 forintért

Már nem nagyon akad bámészkodó. A demonstrálók kezdenek a városkép részévé válni. 

Péntek este, főtér (itt is Kossuth), az étterem teraszán 300 forint egy korsó Borsodi kilátással együtt, rálátni a szoborra, előtte a zászlólengetőkre. Lassan gyülekeznek, napról napra lassabban, nem csoda, az ötödik kormányellenes éjszaka következik. A terasz pultja felől nemzeti rock szól egy rádiósmagnóból. Hazám, hazám, te mindenem… Kérdezem a pincért, mi ez. Felcsapja az állát, a hangja némileg ércesebbé szigorodik. A Kárpátia együttes. Miért? Baj? Nem baj, mondom, dehogy. Tudom, most ennek van szezonja, a pincérek azért ne marconáskodjanak, elvégre még szolgálatban vannak – vendéglátás! –, majd ha letelt a műszak, átmehetnek a tér másik oldalára, ott aztán lehet szemöldököt összevonni.

A kolléga úrral kortyolgatjuk a sört, megvitatjuk a köz dolgait, mint jó polgárok a dolgos hét végeztével. Döcögősen indul a műsor a szobor előtt. Bemondják a mikrofonba, hogy ha valaki szavalni vagy énekelni szeretne, csak jöjjön bátran előre. Mi van? Ki mit tud? Megasztár? Hétfő óta elfogytak a szónokok? Pangás. Fel is tűnnek a teraszon a tévéstábok (helyiek, kereskedelmiek vidéki tudósítói, szabadúszók), összetolnak két asztalt, körbeülik, rendelnek, sör, várják, hátha történik valami, de semmi nem akar történni. Odaát visszafogott lobogás, trikolor, árpádsáv, langy ájer.

Este kilenc óra, az újabb körnél már műanyagpoharakban hozzák ki a söröket meg a feleseket, az üveget beszedi a pincér. És ezt minek köszönhetjük? A pincér rándít egyet a vállán. „Főnöki utasítás a tüntetés miatt.” Persze. Prevenció, előzetes kármentés. A tüntetésből átlépő szomjasak esetleg összetörhetik az üvegpoharakat, netalán magukkal viszik, amikor visszatérnek a szoborhoz. Vagy valami ilyesmi. Úgy tűnik, a főnöket nem nyugtatta meg, hogy a polgármester néhány napja békés tüntetésre intette népét ugyanitt, a szobor előtti szónoklatában. Az autókereskedők is lefújták a nagy őszi autókiállítást, ami két hét múlva lenne ugyanitt, a főtéren. Megmondták, féltik a drága kocsikat a zavaros légkörben. Őket sem nyugtatta meg a polgármester.

A sör már nem ízlik a műanyagból, indulni készülünk. Ekkor odasomfordál egy koldus az asztalunk mellé. Uraim, adjanak egy kis pénzt, öt napja nem ettem, forradalom van. A kolléga úr odafordul a koldushoz: kap ötven forintot, ha nincs forradalom. Nincs, kérem, nincs forradalom. Elmegy az ötven forintjával. Indulunk mi is, a tévések még maradnak, csüggedtek, sovány volt a mai nap, semmi keményebb szónoklat, se polgármester, se püspök, zászló is kevesebb, mint tegnap vagy előtte. Ma, a tüntetések ötödik napján csak vágóképek készültek.  

(Majd elfelejtettem. Kósa szombaton reggel megint volt. Na hol, na hol? Gyárfásnál a Nap-keltében.)

Rendőrök, ultrák, hirdetések 

Az ultrák illegalitásba vonultak. A szocialisták az ország után a várost akarják tönkretenni – hirdeti a Fidesz. 

A nyilvánosságra kerülés első pillanatától nem volt kétséges, hogy a Gyurcsány-szöveg fontos alapanyaga lesz a Fidesz választási kampányának, propaganda anyagainak. Bár most önkormányzati voksolás következik, de ez elhanyagolható részletkérdés, mert – mint a Fidesz őszinte üzenete szól – ezek mindenhol és mindenkor hazudnak. Az általános (ellen)szlogenek kívül azonban valami konkrétumnak tűnő figyelmeztetést és felszólítást is megjelentetett a Fidesz a város nevét viselő mindenpostaládásban. Fenyegettetve vagyunk! 

Az egész oldalt betöltő hirdetésben ez olvasható: „A szocialisták tönkretették az országot. Most Debrecent akarják! Ne hagyjuk! Védjük meg városunkat!”Hogyan akarják most és tönkretenni Debrecent a szocialisták? Mit tud a Fidesz? Mitől kell megvédeni cívishont? Miért nem árulják el a város polgárainak? A Gyurcsány-gyónás óta a magyar belpolitikára tört őszinteségi rohamban nem szabadna titkolózni, mert azt hiheti a nép, hogy a Fidesz csak blöfföl.

Óvintézkedéseket vezettek be a debreceni futballszurkolók ultrái. (Na jó, a futballt meg a szurkolást felejtsük, mint irreleváns tényezőket, maradjunk csak annyiban: ultrák.) Az internetes fórumaikon a továbbiakban nem számolnak be a kormányellenes tüntetések hátterében elkövetett hősies tetteikről, már nem ezeken a fórumokon szervezik az újabb akcióikat, a budapesti utakat stb. Sőt, ahol tehették, a korábbi ilyen témájú fórumbejegyzéseiket is törölték, töröltették. Az ok rendkívül egyszerű: félnek a rendőrségtől, félnek a lelepleződésüktől. A rendőrök ugyanis kiemelt figyelemmel olvasgatják mostanság azokat az internetes fórumokat, ahol a haza ultrái szoktak agyat cserélni. A rendőrség preventív lépései azonban nem pusztán a netböngészésben merülnek ki, mint hírlik, beépített embereik is vannak a nagyhangúak között, illetve a nemzetbiztonság is jobban nézegeti az ultrákkal kapcsolatot tartó politikusokat. És ezek a nemzetbiztonságiak nem debreceni vagy hajdú-bihari zsaruk, akikkel rég le van tutizva a politikusi nexus. Én szóltam…

Este tíz óra van. Húsz-harminc emberre fogyatkozott a főtéren tüntetők sokasága. Fáradnak. És persze pihenni is kell, mert holnap Critical Mass. Bár az inkább más közönséget vonz.

Csapataink Budapesten

Törjenek és zúzzanak ott, csinálják a kárt Demszkynek!

Tehát volt spontánul szervezett tüntetés hétfő éjjel, akkor a rendőrséget kellett bevetni az MSZP pártházának védelmében. (Minő érdekesség, hogy a hétfői történésekről Békés demonstráció címmel úgy ad bő beszámolót, a pártházat is említő tudósítást az ingyenes bedobós és a honlapja, hogy a dobálást és a károkozást elfelejti megemlíteni. Szokásosan hiteles…)

Aztán volt a kedd esti tüntetés, ahol felszólalt Kósa Lajos polgármester is, aki itthonra békét hirdetett. Úgy hírlik a városban, hogy Kósa leállította az ultrás szurkolókat: ne csinálják itthon a cirkuszt, menjenek inkább Pestre. És ők megfogadták a polgármesteri tanácsot (ukázt?). Kósa tehát védi a várost, helyes. Az intervenció már nem annyira. A polgármester természetesen maga és pártja pozícióját is óvja, mert ha Debrecenben is lángra kapna néhány autó, betörne egy-két kirakat, akkor az bizony szavazatvesztést jelente számára. De nyugalom, itt nem lesz efféle atrocitás, csapataink Budapesten küzdenek.

És akkor van a ma esti, folytatódik a kormányellenes spontán demonstráció a Kossuth-szobor előtt, ahol bárki mikrofont kap, ha szólni akar Gyurcsányék ellenében. Ma Bölcskei Gusztáv püspök úr, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke járt arra, elkérte ő is a mikrofont, szólt a néphez. Biztosan jól megfontolta ezt a szereplést, mert az bizonyos, hogy emiatt számos támadást fog kapni. Talán okkal. Mert a püspököknek nem kellene választási kampánygyűléseken fellépniük – senki mellett, és főleg senki ellen. Vagy ki tudja…

A meteorológia jó időt jósol az elkövetkező napokra, permanenssé lehet tenni a tüntetést, ázni-fázni nem fognak. Ez például egy jó hír. Különösen a földeken dolgozóknak és a szüretelőknek.

Árpádsáv és sörösüveg

Gyurcsány ellen itthon.