Válaszcsapás: Philip bazmegol

Folyik a nagy kutatás-matatás az archívumokban, családi-haveri fotóalbumokat porolnak le, újrapörgetnek megnyúlt szalagú magnókazettákat és VHS-felvételeket. Hátha előkerül valakiről valami, amint éppen hótrészegen lehányja magát, anyázódik-zsidózik, esetleg egyszerre szellent és böfög. Hajrá!

Lehallgatás, lejáratás, lebuktatás. Le-le-le! Miután előkerült Gyurcsány öszödi szózata, majd Mónika és Szekeres következett, várható volt, hogy az ellen is talál valamit. Mert mindenkiről van valahol valami. S mivel a HírTV jár élen eme szocialisták hanganyagainak folyamatos ismétlésében – hadd memorizálja a nép! –, számítani lehetett rá, hogy közülük is horogra akad valaki. Nem is akárki, maga Rákay Philip, aki nem csak a tévécsatorna kulturális műsorainak egyik vezetője, hanem a Fidesz rendezvényeinek is nagyszínpadi konferansziéja és közönség-moderátora. Ismét előkerült az a videó, amiről négy éve, Philip hírtévés karrierjének kezdete előtt néhány hónappal értesülhetett a nagyérdemű publikum. Akkor megdöbbentette néhány rajongóját a tinédzser lányok közül – ugyanis őket mocskolja –, a bulvárhírre netalán felfigyelők többsége azonban elintézte annyival, hogy a fickó legalább annyira bunkó, mint amennyire nagyképű.

A Philip-videó már nem lelhető fel a négy évvel ezelőtti tárhelyen, ezt orvosolandó gondos kezek a minap feltették egy igen divatos új helyre, ahol a közönség a megtekintés után azt is megvitathatja, hogy a trágárságok terén mégis ki a nagyobb tapló: Fletó vagy Philip.

Bár négy év nem nagy idő, és a Rákay gyereket ajnározva imádó fideszes nagymamák talán meghökkennek (vagy azt gondolják, hogy a szemét komcsik hamisították ezt a felvételt provokációs szándékkal), azt kell mondanunk: vérszegény ez a visszacsapás. Tessék még kutatni az archívumokban, hátha lesz egy nagyobb fogás is! Abban is bízhatunk, hogy a másik oldal is talál valamit Bolgár Györgyről vagy Kálmán Olgáról, hogy legyen nekünk válasz-válaszcsapás. Boruljon minden bili, járjunk térdig szarban!

Kedves tévénézők, ha nem tetszik, kapcsoljanak át inkább a BBC News-ra! Az legalább állítólag korrekt. Nem tudnak angolul, nem értik? És a magyarokat igen?

Memóriatolvajok

Kis színes a Mihály-napi vásárról.

Idézet a rendőrség sajtóközleményéből:

iWiW, képviselők, félelmek

Ötvenből csak heten.

Csak vagy nem csak? Ahogy nézzük, úgy látjuk. Mint mindent mást is.

Érthető – írja a haon. Persze, érthető, nem szeretik elérhetőségüket közzétenni az önkormányzati képviselők, mert ha megtennék, akkor elérhetők lennének például a választópolgárok számára, és erre semmi szükség, különösen a választások után. A polgárok szavaztak, ezzel elvégezték dolgukat, legyenek szívesek ne zaklatni a városatyákat. A kapcsolatrendszerekről nem is beszélve! Hohó, az végképp titok egy képviselő esetében! Ha oka van rá, hát nyomozza ki a sajtó, ami köztudottan nem képes tényfeltárni demokratikus kishazánkban.

Az iWiW bár hasznos lehet erre-arra, mégis inkább játék, nem feltétlenül itt keresendők az önkormányzati képviselők elérhetőségei. Van ennél jobb megoldás. Számos település önkormányzati honlapján fellelhetők a helyi képviselők adatai (lakcím, mobilszám, e-mail). Debrecen nem tartozik ezek közé.

Szinkronban fekete

A magyar sajtófotó helyzete továbbra is meglehetősen mostoha. Az újságok hasábjain feltűnő fényképeknek többnyire pusztán illusztrációs szerepet szánnak a szerkesztők. Gyakran még ez a minimalista szándékuk is igen kudarcos.

A város nevét viselő ingyenes mindenpostaládás kiadvány legutóbbi számának címlapi képe – igyekezete szerint, gondolom – a Fidesz helyhatósági választási győzelméről szól. A fotó előterében Kósa Lajos debreceni polgármester és Rácz Róbert országgyűlési képviselő látható, mögöttük Halász János, aki szintén honatya, a Fidesz helyi kampányfőnöki, leendő kulturális alpolgármester. A kép a választások estéjén készült a Belvárosi Közösségi Házban, ugyanis ott tartotta népes győzelmi ünnepségét a párt. A fotó aljára illesztett felirat (Szinkronban: város és megye) azt üzeni, hogy a korábbi ciklussal ellentétben ugyanaz a párt fogja irányítani Debrecent és Hajdú-Bihart, Kósa marad a polgármester, Rácz lesz a megyei közgyűlés elnöke. Dekódoltunk. Hát ennyi. Semmi ováció, semmi elégedett felszabadultság, semmi örömujjongás – a fideszes narancssárga módit viselő Halász János ugyan mosolyog, de az őt ismerők tudják, ebben semmi különös nincs, ő mindig így néz ki, talán még álmában is ugyanez a mosoly díszíti arcát.

Megállná-e ez a fotó a helyét, ha leszednénk róla a feliratot, kiemelnénk a kiadvány első oldaláról, megszüntetnénk idő- és térbeli kontextusait? Hogyan fejtené meg ezt a képet valaki, aki semmit nem tud a környülállásokról? Mi van a fényképen?

Játszadozzunk egyet, csupán a móka kedvéért!

A fotón az látható, hogy valami szűk helyen (ügyészség, bíróság, börtön folyosója?) emberek mennek. Elől két feketeruhás (maffiózók? a baloldali lehet olasz, a jobboldali inkább ír) ember, arcukon és tekintetükben némi bizonytalanság fedezhető fel, valamiféle várakozás, rossz előérzet. Közvetlenül mögöttük a kontrasztos fickó, egyből látszik, hogy nem tartozik az első kettő közé, mert más a ruhája (egyes amerikai börtönökben viselnek ilyen színű cuccot), szeme és szája örömöt sugároz (jön a friss hús!). Hátrébb még látunk egy teltebb arcot, afféle megfáradt külvárosi rendőrnyomozónak tűnik az illető. Hát ez is ennyi.

(Ez az értelmezési játék nem kívánt semmi mást sugallani, csak azt, hogy egy borzalmasan rossz képet sikerült választani a győzelmi kiadvány címlapjára.)

Sámánok és fővárosok

Őrváros, cívisváros, a legkeletibb nyugati város, a Napba öltözött város, rockváros, a sport fővárosa. Nincs vége, van még.

Velünk vannak őseink, nagy szellemink élnek, kivirágozzon a harc égen és földön, a mágusok és a sámánok várják Isten kürtjeit és az utolsó rohamot… - szónokol egy hölgy a Parlament mellett a kormányellenes tüntetés sokadik napján. A hvg.hu videóval gazdagított beszámolójából azt is megtudhatjuk, hogy egy idős úr Budapestet a hazugság fővárosának nyilvánította, Debrecent pedig a magyarság fővárosának. (Legutóbb Pósán László honatya címkézte fel Debrecent, amikor azt mondta, hogy a magyar feltámadás hitének városa.) 

Ismét főváros lettünk. Először 1849-ben tette azzá Debrecent Kossuth Lajos, amikor ideköltöztette a kormányt. Másodszor 1944 decemberében Sztálin, amikor itt hozatta létre az ideiglenes nemzetgyűlést és kormányt. Most a budapesti Kossuth tér népe közfelkiáltással. És vannak, akik ezt komolyan gondolják, nagyban bólogatnak rá itthon, kimondottan büszkék.

Józanodni kéne lassan.