Ismeretlen helyeken

Vacsora előtti száguldás – videó. 

A nagy videómegosztón ismét sikerült rábukkanni egy ügyes debreceni filmecskére. Zene: Gutema Dávid, rendező: Mikulán Dávid. Érdemes megnézni.

 

Az énekes-politikus

Tengeribetegségre hajlamosak ne nézzék!

Rockbandák, skacsapatok, reggieröttyintők, mindenféle debreceni kötődésű zenészek, hajrá! Amennyiben jelentősebb fellépésre készültök, keressétek meg a városi televíziót, s az legalább tízperces promóciós műsort nyomat rólatok előzetesben ingyen és bérmentve! 

Így történt ez egy hete, három nappal a PG Csoport koncertje előtt, s mivel nem igazak azok a vádak, hogy az önkormányzati televízió a zenekar frontemberének, Jantyik Zsoltnak a sokszorosan megerősített, számos pozícióval hitelesített politikai kötődése okán adott ilyen kiemelt lehetőséget, ezért bárki kopogtathat a debreceni közpénzen működő médium ajtaján a bebocsátás reményében.

Bizonyság erre az alábbi felpörgő videó. Köszönjük! (Tengeribetegségre hajlamosak ne nézzék meg, mert a forgószék kínálta lehetőség magával ragadta az énekes-politikust, s ebbe akár még mi is beleszédülhetünk! A lassított verzió itt tekinthető meg.)  

 

 

BLOGSZEMLE:

- emberállat2 - Reklama

- Az Axel Springer letiltotta… - Antagon

- Lengyel Zozó legmorbidabb… - Holdrabló

Tíz év talány

Itt felszámolták a demokráciát, a fővárosban azonban ártatlan emberek százait verték a rendőrök. Értékelt az SZDSZ, válaszolt a Fidesz.

 

1998-ban, tíz évvel ezelőtt nyert először a debreceni helyhatósági választásokon a Fidesz és Kósa Lajos, azóta folyamatosan ők irányítják a várost. A kerek évforduló alkalmából értékelő sajtótájékoztatót tartott Gadus István és Kovács László, az SZDSZ önkormányzati képviselői. Az ott elhangzottakra közleményben reagált Papp László, a Fidesz önkormányzati frakciójának vezetője. Alább a kijelentések és az azokra adott válaszok olvashatók, a könnyebb érthetőség kedvéért témánként rendezve. A szövegek csorbítatlanok, a szövegrészek eredeti sorrendjükben követik egymást, teljes egészükben olvashatók. Az SZDSZ-esek által elmondottak forrása a párt megyei honlapjaa frakcióvezető válaszközleménye az önkormányzati ingyenes kiadvány internetes változatában jelent meg. (A Fidesznek, mint pártnak nincs se debreceni, se hajdú-bihari honlapja.)

 

Gadus-Kovács:

Kósa Lajos 10 esztendeje Debrecen polgármestere. Ebben a tíz évben sikeresen felszámolta Debrecenben a demokrácia alapjait, a partvonalon kívülre szorította az ellenzéket. Ahol az ellenzék demokratikus ellenőrzési lehetőségét megszüntetik, ott sérül a közösség érdeke.
Papp:

Az SZDSZ politikusai bizonyára nehezen tudják feldolgozni, hogy pártjuk – a nagy rendszerváltó pártból – 18 év alatt a mai magyar politika törpepártjává zsugorodott, mind országosan, mind Debrecenben. Érthető ezért, hogy a valóságtól távol álló, „szenzációsnak” tűnő kijelentésekkel igyekeznek magukra felhívni a közvélemény figyelmét. Ebbe a sorba tartozik Kósa Lajos Debrecen polgármesterének elmúlt 10 éves tevékenységét értékelő sajtótájékoztatójuk is.

Felróják a demokrácia hiányát Debrecenben, akkor amikor kormányzásuk alatt – 2006 őszén egy demokratikus országban megengedhetetlen módon – ártatlan emberek százait verték meg és vettek őrizetbe a rendőrök Budapest utcáin. A demokrácia hiányáról és a gazdasági problémák elfedéséről beszélnek, amikor a két évvel ezelőtti „dübörgő gazdaság” hazugságkampányuk és az e mögötti kormányzati teljesítmény ma Magyarország gazdasági problémájának alapvető oka. Ezzel egyidejűleg Debrecenben kétség nem férhet az önkormányzati intézmények demokratikus működéséhez, az ellenzék képviselői ugyanolyan jogokat gyakorolnak, mint a többségi frakció tagjai, se többet, se kevesebbet.

 

Gadus-Kovács:

Ma Debrecen lakói nem kaphatnak valós képet városuk helyzetéről. A Kósa Lajos által irányított városvezetés az elmúlt tíz évben több mint 3 milliárd forintot költött propagandára – közpénzből – azért, hogy elfedje azokat a gazdasági problémákat, amelyek hatalmas adósság képében itt láthatóak.
Papp:

(nincs válasz)

Gadus-Kovács:

1998-ban Debrecen kiegyensúlyozott gazdasági helyzetben volt. Kötelezettségként a reptér megvásárlásának utolsó részletei, az új villamosok beszerzéséhez és a szennyvíz programhoz kapott pályázati önerő jelentkezett.

Papp:

Ellentétben az SZDSZ sajtótájékoztatóján elhangzottakkal 1998-ban – az MSZP-SZDSZ-es városvezetés leköszönése után – a város nem kiegyensúlyozott gazdasági helyzetben volt, hanem a fizetésképtelenség határán.  Kósa Lajos irányításával sikerült Debrecen gazdasági helyzetét stabilizálni és növekvő gazdasági pályára állítani.

 

Gadus-Kovács:

2005-ig a város bevételei fedezetet biztosítottak az esedékes törlesztésekre, fizetési kötelezettségekre. Az évet 5 milliárd Forint pénzmaradvánnyal kezdtük. A 3 Mrd-osra tervezett Kölcsey Központ építése 6 Mrd-ba került, plusz a MODEM 3 Mrd-os „beszerzése” is az adósságot növelte. Év végére a hitelállomány 6,3 Mrd Ft lett.
2006-ban újabb 4,6 Mrd hitelfelvételre volt szükség a költségvetés egyensúlyban tartásához, de ehhez még vállaltunk 3,5 Mrd Ft kötelezettséget színház beszerzéshez is.
2006-ban számtani vitába keveredtem Kósa Lajossal, aki a választási kampányban többször is kijelentette, hogy Debrecen nagyon jó adósság-mutatóval bír, mindössze 3,8 Mrd a város adósság állománya.
Ekkor szembesítettem az adatokkal, amelyek azt mutatták, hogy a város adósságállománya (az önkormányzat, valamint a Vagyonkezelő és tagvállalatai összes adóssága) már ekkor meghaladta a 25 Mrd Ft-ot.
Az elmúlt két évben ehhez még számos kötelezettség vállalás, pályázati önrész hitelfelvétel és beruházási hitel társult, sőt 2008-ban már – láthatóan – működési finanszírozáshoz is szükséges volt újabb hitelt felvenni.
Mostanra városunk teljes adósság állománya eléri a 35 Mrd Forintot!
Mindez úgy nézve, hogy a város éves költségvetési főösszege 55 Mrd, a forgalomképes vagyon pedig nem éri el a 20 Mrd Ft-ot igencsak „komoly” adósság állománynak tűnik!
Papp:

A város vagyona az 1998-as állapotokhoz képest több mint 60 milliárd forinttal nőtt mindösszesen 283,9 milliárd Ft-ra. Az önkormányzati vállalati vagyon értéke ebből meghaladja a 100 milliárd forintot. Az Önkormányzat adósságállománya 13,6 milliárd Ft. Az 59 milliárd forintos költségvetési főösszeghez viszonyítva az adósságráta 23,18 százaléka, míg a teljes önkormányzati vagyonhoz viszonyítva 4,8 százalék. 1998-ban az MSZP-SZDSZ- városvezetés 18 milliárd forintos költségvetési főösszeg mellett 2,8 milliárd forint adósságállományt hagyott hátra, úgy hogy a város 20 ezret meghaladó lakásállományából közel 15 ezer lakást értékesített.

Az adósságállomány növekedésére az MSZP-SZDSZ kormány hivatalba lépését követően az önkormányzatok finanszírozásának 2003-as megváltozása miatt került sor, addig változatlan volt. 10 év alatt tehát 11 milliárd forinttal nőtt a város adósságállománya és több mint 60 milliárd forinttal nőtt a vagyona.

 

Gadus-Kovács:
Önmagában nem „csak” ennek tőke és kamat visszafizetése jelent terhet a város kasszájának, hanem a hitelből megépített beruházások működtetése is jelentős terhet jelent. (Főként azért, mert jelentős részük folyamatos veszteséget termel)
A hitelek jelentős részét svájci frankban folyósították, így annak árfolyam változása és a kamatok várható emelkedése jelentős többlet terhet jelent a városnak.
Papp:

(nincs válasz)

 

Gadus-Kovács:
Az intézményrendszer folyamatos sarcolása mellett, a Vagyonkezelő ZRT. pazarlása is szembetűnő. Miközben a Vagyonkezelő ZRT. és Tagvállalatainak vezetői súlyos milliós fizetéseket kapnak, a város oktatási, szociális gyermekvédelmi rendszere folyamatosan leépül.

Papp:

Átszerveztük a város vállalkozói vagyonát, amely korábban veszteséget termelt és a város költségvetése finanszírozta a vállalati veszteséget, most ezen vállalkozói vagyon átlagos éves adózás előtti eredménye 1,5 milliárd forint. A Vagyonkezelő Zrt. 21 milliárd forint nettó éves árbevétel és 100 milliárd forintot meghaladó vállalati érték mellett rendelkezik 12 milliárd forint adósságállománnyal.

 

Gadus-Kovács:

Hatalmas Fidesz-klientúra épült ki a városban. A fideszes képviselők családtagjai, rokonai kerülnek hivatali, intézményi pozíciókba szemérmetlenül. A városvezetés körül olyan cégháló szövődött, amely a város beruházásainál jelenik meg és ellenőrizhetetlenül élnek meg közpénzekből. Elég megnézni a nagyobb ingatlanfejlesztéseket, mélyépítő munkákat, a Vagyonkezelő ZRT. autóbeszerzéseit és felfedezhetők a Fidesz-közeli cégek!

Papp:

(nincs válasz)

 

Gadus-Kovács:

A Fideszes városvezetés hatalomgyakorlását jól jellemzik a közbeszerzési botrányok, amelyek a nagyberuházásokat kísérik. A Sportuszoda építés kapcsán, a csatornázási programban számtalanszor elmarasztalták a várost, és a felelősségre vonás mindig elmaradt.

Papp:

(nincs válasz)

 

Gadus-Kovács:
Az elmúlt 10 évben folyamatos ideológiai harcot folytat a városvezetés azokkal szemben, akik másként gondolkodnak, mint ők, és leplezetlenül a múlt század keresztény nemzeti hagyományait éleszti újra. A Wass Albert kultusz, Tisza István dicsőítése, az Őrváros szerep hangsúlyozása kirekeszti a város lakóinak jórészét, és az őket képviselő politikai erőkkel semmilyen párbeszédet nem hajlandóak folytatni. Ráadásul Debrecen múltjának olyan emlékei pusztulnak, mint a Nagyerdő és ősfái, a Nagyerdei villa, a Széchenyi utca 6. szám alatti műemlék ház illetve a város nevezetes fasorai.

Papp:

(nincs válasz)


Gadus-Kovács:
Kósa Lajos Debrecenből az adósság városát csinálta, mivel még 2019-ben is olyan kötelezettségeket fog fizetni a város közössége, amelyet mostanában vállalt be a Fideszes városvezetés.

Papp:

Az SZDSZ képviselői értelmezhetetlen számokkal és összefüggésekkel igyekeznek a valóságot elferdíteni. Látható, hogy Debrecen kiemelkedően stabil gazdasági helyzettel és vagyoni háttérrel rendelkezik és mindenki által elismerten az ország legdinamikusabban fejlődő városa.

Sötétség Debrecenben

Már két este és éjjel nem volt közvilágítás a cívisváros büszke főterén.  Gyurcsány mondjon le! 

Mostanság, hogy nyakunkon a világválság, gyakorta eszembe jut az a választási plakát, ami a 2006-os helyhatósági voksolások előtt lepte el Hajdú-Bihar megyét. Előtérben Rácz Róbert – azóta megyei közgyűlési elnök – állt, kezében egy nagy papírdoboz, mögötte Kósa Lajos, az üzenet pedig az volt, hogy amennyiben őket választják meg, akkor ők majd jól visszaküldik a Gyurcsány-csomagot a miniszterelnöknek. Nyert a Fidesz, övé a Megyeháza és a debreceni Városháza is, aztán csak nem küldtek vissza semmit senkinek, Hajdú-Biharban nem lett másabb semmi, mint az ország többi részében.

De másképpen lesz holnap! Mert Gyurcsánnyal ugyan nem tudtak elbánni eddig, ellenben a világválságot majd jól elküldik az anyjába, cívisföldön nincs esélye, az hétszentség. Mert bár Debrecen totálisan eladósodottmégis sikeres a város, dinamikusan fejlődik, minden kötelezettségét tudja teljesíteni jelenleg is – legalábbis ezt nyilatkozta Papp László, a Fidesz helyi frakcióvezetőjeés közben nem röhögte el magát. Fideszék szerint Debrecenben semmi ok nincs arra, hogy a világválság okán megvizsgálják a város jelenlegi pénzügyi helyzetét, jövőjének esélyeit.  

A város lakói számára az is megnyugtató érzés, hogy Kósa polgármester úr leginkább Budapesten tölti az idejét, és a Nemzeti Csúcson elhangzott beszédét nem feledve, naponta legalább egyszer lemondásra szólítja fel GyurcsánytHa gond lenne Debrecenben, nyilván itthon tartózkodna, nem erre a válsággyáros Gyurcsányra pazarolná drága idejét. Az azonban némi aggodalommal tölt el egyes károgókat, hogy immáron két napja nincs közvilágítás a város főterén, mindendebreceniek büszkeségén. Se hétfőn nem voltse tegnap, és egyesek szerint ez a helyi megszorító intézkedések előjele, afféle Ceausescu-módszer, de ez nem igaz, mert minden bizonnyal Gurcsány a hibás, mondjon le már végre. Különben pedig ma elkezdték felszerelni a karácsonyi díszkivilágítás égőfüzéreit a főtéren, majd az világít nekünk!

Hogy a világválság megállt Debrecen határainálazt a legújabb pláza, a Latinovits Erőmű közeles átadása is bizonyítja. Ma remek képsorozatban számolt be az örömteli esemény előszeléről a Hajdú Online. Ennek a galériának ötödik képét idézem ide:

Naugye! Mindenki láthatja, hogy míg a Hortobágyon túl tombol a válság, addig itt rezzenéstelenül folyik a jövő építése. Ránk is fért már ez a szép nagy beton építmény, lesz hol költenünk a megannyi pénzünket, miközben körülöttünk szűköl a haza és a nagyvilág. Arról nem is beszélve, hogy amikor leszedik az állványokat a Latinovits Erőműről, akkor csodaszép látvány tárul majd elénk, lesz új szimbóluma a városnak, nem kell a Nagytemplommal reklámozni a joghurtot 

Ej, ha még Gyurcsány is lemondana, de szép karácsonyunk lenne!

Friss. Volt.

Potom 16 millióért eladó az önkormányzat rádiója. Megalázó leszámolás. 

Tavaly már egyszer nekifutottak a debreceni nagyhatalmú urak a Friss Rádió kicsinálásának, akkor többek között a város határain jóval túlról is érkező felháborodott tiltakozások némi önmérsékletre, s terveik időleges feladására késztették őket (Gáz lett a Friss). Most azonban itt a világméretű pénzügyi válság, amivel mindenféle csúcsgaládságot meg lehet indokolni országosan és helyben. A Debrecen közvagyonának legjavát markában tartó vagyonkezelő holding vezérlő tábornokai úgy döntöttek, hogy takarékossági célzattal dobra verik a városi médiaportfolió legkisebbik tagját, a Friss Rádiót. Már tavaly is lehetett tudni, hogy nem tesznek le szándékukról, s ami késik, nem múlik, alkalom adtán kiteljesítik bosszújukat – íme, már olvasható is a kótyavetye pályázati kiírásafriss és meleg, mai rajta a dátum.

Takarékoskodni kell, persze, ezért aztán a legkisebb költségvetésű médiummal kezdik, épp azokban a napokban, amikor a városi televízió forgatócsoportja Amerikát járja, mert hát az is Debrecen valahol, ugye. És arról sem lehet hallani, hogy az önkormányzati lapkiadónál fognák vissza annak a minden háztartásba kézbesített ingyenes kiadványnak a gyakoriságát, amelyik sok postaládából azonnal a szemétben landol – hetente. Landolhatna például kéthetente. Tény, mind az önkormányzati tévé, mind a város nevét viselő heti kiadvány sokkal jobban kivette és kiveszi részét a kendőzetlen pártpropagandából, mint a Friss Rádió. Ellenben az is tény, hogy a köztulajdonban lévő városi médiaportfolió produkciói közül egyedül a Friss Rádió teljesítményét tartják számon Debrecen határain túl: stílusával, zenei világával, egyes műsoraival a sikeresen átalakított Petőfi Rádió előképe volt. Dicsekedhet-e hasonló erényekkel és követésre méltó szakmai példával a vonalasan egypárthű DTV vagy a nyomtatott helyi sikoly?    

A technikai eszközeit több millió forintos értékben nemrégiben megújító Frisst most meghirdették 16 millióért. A bevezetett név magában többet ér, nem is beszélve az újabb hét évre megkapott frekvenciáról. A Szoták-villa esete óta Debrecenben tudni vélik az emberek, ha ilyen olcsóért eladó a köztulajdon, akkor annak minden bizonnyal már a baráti vevője is megvan. Meglátjuk.

Különben pedig biztassuk Debrecen város vezetőinek privatizációs igyekezetét! A Friss Rádió eladásáról nyilván nem a vagyonkezelő holdingban született meg a döntés, médiumot vásárolni vagy eladni csak alapos politikai megfontolás után szokásos. (Egy biztos, a Frissről nem Debrecen legfőbb döntéshozó testülete, nem a város választott közgyűlése határozott, hanem jóval szűkebb körben bólintottak rá az urak. Hogy kik?) Ne tessenek megállni a leginkább értékteremtő és szerethető rádiócskánál! Következzen a városi tévé privatizációja, aztán a mindenpostaládás heti kiadvány és társult részeinek eladása! Kerüljön mindegyik magánkézbe, szüntesse meg mindegyik támogatását az önkormányzat és holdingja! Mérettessenek meg az igazi sajtópiacon! Ha lesz rájuk lakossági igény, akkor majd megállnak a saját lábukon. Ha nincs rájuk lakossági igény, akkor meg ne pumpáljanak beléjük több adóforintot, a város polgáraitól beszedett hő- és vízdíjat. Nosza, csak következetesen, szigorúan takarékoskodva!

süti beállítások módosítása