Kósa Lajos kétszer szólt nagy nyilvánosság előtt tegnap, mindkét megszólalását értetlenség követte itt-ott, itthon.

A nemzeti Magyar Távirati Iroda tudósítása szerint a nemzeti Magyar Labdarúgás Fórumán Kósa minden polgármesternek azt tanácsolja, fordítson nagy figyelmet a helyi futballklubra, mert a labdarúgásnak „óriási társadalmi, közösségi és identitásteremtő ereje van”, ráadásul a reklámereje is hatalmas, mert a településekhez köthető sportsikerek jobban megmaradnak az emberek fejében, mint az egyéb turisztikai témájú hirdetések.

Az mondta erre az egyik debreceni panziótulajdonos – aki egyébként nagy Loki-fan –, hogy náluk eddig még senki nem foglalt szobát se itthonról, se külföldről azért, mert a DVSC debreceni. Azt is mondta még ez a debreceni vállalkozó – aki egyébként nem titkoltan Fidesz-szavazó –, hogy tudomása szerint még egyetlen befektető nem jött ebbe a városba se itthonról, se külföldről azért, mert a DVSC debreceni. Senki nem vitatja, hogy a focinak nagy identitásteremtő ereje van, de ettől még nem lesz kívánatosabb a város, nem lesz több munkahely, ha egyáltalán valaha megépül az új stadion, akkor sem. Szóval legyenek csak turisztikai témájú hirdetések! – összegezte véleményét a debreceni adózó polgár, aztán némi töprenkedés után meg hozzátette: ami nem működik Debrecenben sem, az hogyan lenne hatékony Bagamérban vagy Újszentmargitán, hiába is tanácsolja Kósa minden polgármesternek.

Kósa Lajos tegnap a parlamentben is felszólalt, napirend előtt. Ilyenkor országos jelentőségű ügyekről illik beszélni, ez a lehetőség arra van kitalálva. Kósa a szocialistákról és a korrupcióról szólt szigorúan, maffiáról, bűnszövetkezetről. „Kedves szocialista párt, fontolják meg, hogy akarják-e magukra venni, hogy önök a politikai korrupció pártja! Ha nem hozzák meg a szükséges döntéseket, önökre van bízva, természetesen, akkor ezt a jelzőt nem fogják magukról levetni soha.” Kósa – általa meg nem nevezett szoci politikusokra is hivatkozva – arról beszélt, hogy Gyurcsány Ferenc és Mesterházy Attila eltávolítása az MSZP-ből elősegíteni a szocialista párt megújulását. A Facebookon is megfogalmazódott értetlenkedés azon lamentál, hogy Kósa – aki köztudottan sosem adott arra, hogy mit mondanak mindenféle szocik – a Fidesz alelnökeként mi a fenéért aggódik az MSZP jövője miatt, miért akarja a szocialista párt megújulását. Miről akarja elterelni a figyelmet a debreceni politikus? Napirend előtt nincs saját magáról, saját kormányzásáról, szándékairól, forradalmi országmegújító tevékenységéről mondandója a Fidesznek?

Nyilván nagy öröme cívishonnak, hogy polgármestere számos helyen megjelenik, felszólal, mindenféle ügyekben kinyilvánítja véleményét. Ennél már csak az lenne a jobb, ha otthon, saját városában is sűrűbben vitézkedne. Itt volt például a nemrégiben a város közlekedésének megbénulását eredményező kétnapos hóhelyzet. Ilyentájt szeretik a polgárok, ha a polgármesterük megszólal, intézkedik. Aztán mái napig érthetetlen, hogy a város külterületeinek jelentős részét érintő belvízhelyzet – aminek a további romlása most következik az ismételt olvadással – miért nem érdekli a polgármestert. Újabb és újabb brutális bűncselekmények foglalkoztatják a debrecenieket, ám arról semmi hír, hogy a polgármester leült volna a városi rendőrkapitánnyal elbeszélgetni, hogy mi a nagy helyzet a város egyre romló közbiztonságával. És a város hatalmas eladósodottsága? Miért nem foglalkozik azzal az önkormányzati média, hogy tegnap, ma, holnap mit tett, mit tesz a város első embere a kilábalás érdekében? Van ennél fontosabb? Talán a foci? Esetleg a szocik pártjának megújítása?

Hol van Kósa Lajos akkor, amikor otthon kellene lennie? Van egyáltalán ennek a városnak polgármestere, vagy csak hivatalnokai leledznek?

Mert Kósa bizony legelőször polgármester, s csak aztán bármi más. Hatalma, befolyása a városából, polgármesteri tisztségéből eredeztethető. Ha Kósa nem lenne Debrecen polgármestere, akkor bizony nem lenne a Megyei Jogú Városok Szövetségének az elnöke sem, a Magyar Olimpiai Bizottság tagja sem. De a Fidesz alelnöke sem, s meglehet, a továbbiakban országgyűlési képviselő sem.

Nem Kósa Lajos nagy és tiszteletreméltó, hanem Debrecen. Talán ezt kellene figyelembe venni a munkái, megszólalásai rangsorolásakor.

(Konyhás István fotója)

Semmiféle elképzelés nincs arról, mikorra és mi módon fogja visszafizetni hatalmas adósságait Debrecen városa. Vagy ha van elgondolás, terv, stratégia, azt nagyon titkolják a város vezetői.

Cívishon 2011-es költségvetését tárgyalta a héten a város önkormányzata, s ahogy azt illik, a többséget adó párt képviselői el is fogadták. Büszkén. Indoklásuk szerint ugyanis örömteli történés, hogy Debrecen az idén több adósságot fizet vissza, mint amennyi hitel felvételére készül. A 2010. december 31-én megállapított 27,5 milliárd forintos adósságállomány nem növekszik, sőt, 500 millió forinttal csökken – adja hírül az önkormányzati városportál. Ez bizony szép teljesítmény! De milyen áron? Szintén az önkormányzati médiából tudhatjuk, hogy a csak a kultúrára 600 millió forinttal kevesebb jut az idén, mint tavaly. Pedig épp a legfőbb városvezető hirdette kevesebb mint egy éve: „Súlyos hibának látszik, egy olyan típusú válság esetén, mint ami Magyarországon van, pont a kulturális kiadások csökkentésében megtalálni a költségvetési stabilitás eszközét.” Bődületes összeg a kultúra mínusz 600 milliója, és akkor a többi területről még szó sem esett.

Folyamatosan csökkenteni kell a város adósságállományát a jövő generációinak érdekében – mondta a Fidesz önkormányzati frakciójának helyettes vezetője a városi tévében. Azt azonban már nem árulta el, miként szeretnék csökkenteni azt, amit ők halmoztak fel. 1998 óta megtízszereződött a városnak a költségvetésben tetten érhető adósságállománya, amihez még hozzá kell adni a Debreceni Vagyonkezelő Zrt. terheit is, hiszen a holding a városé, így az adósságai is. A kettő együtt most meghaladja a 38 milliárd forintot.

Azt Debrecenben nem illik firtatni, hogy az éves költségvetés főösszegét megközelítő adósságért ki a felelős. A helyi média nem követel neveket, de még arra sem keresi a választ, arról sem nyilatkoztatja az illetékeseket, hogy miként gondolja a városvezetés a hatalmas adósság visszafizetését a jövő generációinak érdekében. Újabb helyi adókat akarnak kivetni vagy emelni készülnek a már meglévők összegét? Jelentősen növelni szeretnék a lakossági szolgáltatások – fűtés, víz, csatorna – árát? Önkormányzati tulajdonú cégeket akarnának privatizálni annak ellenére, hogy mindig ennek az ellenkezőjét hirdették? Lenyomott áron elkótyavetyélik a még megmaradt forgalomképes önkormányzati ingatlanokat? Honnét teremtődhet pénz helyben az adósságtörlesztésre? Honnét, kedves illetékesek? Vagy arra várnak, hogy a kormány fogja kisegíteni Debrecent állami pénzből? Ugyan. Mint tudjuk, az országnak sincs pénze, és az Orbán-kormány kényszerű – bár folyamatosan tagadott – megszorításai miatt most annyi pénz sem jut az önkormányzatoknak, mint az előző kormányok idejében, pedig az se volt elegendő.

Mivel az illetékesek vagy nem tudják, hogy miként fizetik vissza a város adósságait, vagy nem akarják tudásukat megosztani a választóikkal, ezért nekünk csak a találgatás marad. És arra jutottunk a nagy debreceni látványberuházások árnyékában, hogy a jövőben minden bizonnyal úgy teremtik elő a hitelek törlesztéséhez szükséges pénzt, ahogy teszik az most is: a fűnyíróelv alapján elveszik onnét, ahol még van. Például százmilliókat a kultúrától.

Mint láthattuk, büszke a városvezetés arra, hogy idén a tervek szerint félmilliárd forinttal csökken az adósságunk, s azt is meghirdették, hogy így lesz ez a továbbiakban is a jövő generációinak érdekében. Akkor számoljunk! Ha kemény megszorítások árán minden további évben sikerül újabb félmilliárddal – illetve annak az inflációval megemelt összegével – enyhíteni Debrecen és cégei jelenlegi adósságterhét, akkor 76 év múlva a nullára juthatunk.

Kedves generációk a jövőben, cívisutódok 2087-ben! Tényleg alaposan megfontolták, hogy melyik polgármesterről akarnak utcát elnevezni Debrecenben az 1998-as „fordulat” kilencvenedik évfordulóján?

Visszamenőleg megváltoztatja tudósítását, majd helyreigazítást kér az önkormányzati média.

Volt egy gyerekeket megmérő versengés Debrecenben, aminek furcsa környülállásai annak kikövetkeztetésére adtak okot a szemlélődőknek, hogy netalán hatalmi beavatkozások eredményeként születhetett meg a végeredmény. Ezt a meglátást erősítette a maga sajátos eszközeivel a helyi, önkormányzati média azzal, ahogyan tudósított az eseményről.

Az önkormányzati tulajdonban – városi vagyonkezelő holdingos áttétellel – működő városi televízió munkatársai legelőször úgy számoltak be egy korcsolyaversenyről, hogy annak számos debreceni érmesei közül csak a polgármester lányának nevét említették, s csak őt szólaltatták meg. Ezt is szóvá tette egy blogbejegyzés, a saját blogbejegyzésem a Basahalom Boulevardon, aminek nyilvánosságra kerülése és visszhangjának országossá válása után a városi televízió visszamenőlegesen átszerkesztette, megváltoztatta eredeti tudósítását, hogy abban már ne csak a polgármester gyermekének neve hangozzon el, s ne csak ő nyilatkozzon. Mindezt úgy csinálta meg a közpénzből működő önkormányzati televízió, hogy a módosításról nem tett említést, sőt annak minden nyomát igyekezett eltüntetni, s az átszerkesztett tudósítást úgy jelenítette, jeleníti meg, mintha az lenne az eredeti.

Akkor most mondassék ki ismételten: az eredeti beszámolóban csak a polgármester, név szerint Kósa Lajos lánygyermeke említtetett meg, s csak őt invitálták szólásra az önkormányzati médiamunkatársak, miközben ugyanazon versenyen még számos debreceni illetőségű gyermek érdemesült éremre. Nem tudjuk, nem tudhatjuk, hogy ebben az igen egyoldalú és egyetlen győztesre koncentráló tudósításban volt-e szerepe magának a polgármesternek, bármely hozzátartozójának, vagy pusztán az önkormányzati média munkatársai lihegték ki a városvezető vélt vagy valós kívánalmainak eleget tevő tudósítást. A végeredmény nyilvánvaló: a feltűnően egy személyre koncentráló anyagát a balhé kirobbanása után megváltoztatta a városi televízió, s úgy tüntette fel, mintha eredetileg sem arról szólt volna, amiről. (Elnézést az ismétlésért, de ez a didaxis szükségeltetik a mostanság szokásos kommunikációhoz. Többször mondom, hogy mindenki megértse, megértse.)

A szakmaiságára és objektivitására hangoztatottan büszke debreceni önkormányzati televízió megtette azt, hogy hírportálján visszamenőleg megváltoztatta a múltat, átszerkesztette videóanyagát többszereplőssé, a tudósításának szövegét is visszamenőleg átírta, majd ezek után csúsztatással vádolja mindazokat, akik tanúi voltak az eredeti változatnak.

A Basahalom blog anyagát számosan átvették szerte az országban, saját információikkal bővítették, többek között ezt tette a stop.hu is. Az országos online újság emiatt helyreigazítási kérelmet kapott a debreceni önkormányzati televízió – illetve annak anyacége, a debreceni vagyonkezelő holding – megbízásából. Az ügyvédi felszólamlás szerint peres következményei lesznek, ha nem igazítják helyre azt – az egyébként a Basahalom blogra hivatkozó – kijelentésüket, miszerint a városi televízió tudósítása csak a polgármester lányának nevét említette az érmet szerzők közül, s csak őt szólaltatta meg. Az ügyvédi igyekezetben foglaltakkal szemben azonban az a tényvalóság, hogy a városi televízió eredeti tudósítása bizony tényleg csak a polgármester lányának nevét említette, s csak őt szólaltatta meg. Bizonyság erre az a videó, amit minden valószínűség szerint a blogbejegyzés hatására visszamenőleg átszerkesztettek, megmásítottak a városi televízió munkatársai, s az előző közlés nyomait is eltüntetve átírták a videóhoz kapcsolódó szöveges tudósítást is.

Mindez a közönségnek szóló jelzés nélküli módosítás, mondhatjuk ismételten: visszamenőleges meghamisítás is arról szól, hogy az eredeti képes és szöveges tudósítás támadható volt, vállalhatatlanná vált. A mostanra megtörtént tények jelentik a bizonyságot erre a feltételezésre.

Meglehet, a jogban inkább, a média világában kevésbé jártas, helyreigazítási kérelmet beadó ügyvéd urat a megrendelői félretájékoztatták, ezért engedhette meg magának a – véleményem szerint – pökhendi stílust egy olyan helyreigazítási kérelemben, ami a bevett jogászi szokások szerint csak a tények kifejtésére szokott szorítkozni.

Az alább eredetiben is olvasható ügyvédi levél alapállásának tévedése, hogy a cikkekben említett városi televíziós tudósítást a városi televízió adásának véli, miközben sem a blogbejegyzés, sem a rá hivatkozó cikkek nem tévéadásról beszélnek, hanem a városi tévé honlapján (dehir.hu) megjelent anyagról és videóról. A városi tévé hivatkozott tudósítása, riportja az interneten jelent meg, ott láthatta a publikum, ott volt egyedüli szereplő a polgármester lánygyermeke, visszamenőlegesen ezt az anyagot módosították – tehát ezzel szemben nevetséges a helyreigazítási felszólítás.

Ismételten le kell szögezni: nem tudhatjuk, hogy az önkormányzati televíziót érte-e külső nyomás, vagy pusztán saját hatáskörben, túlbuzgó önjáróként adott előbb csak a polgármester lánygyermekét sztároló tudósítást, majd megriadva saját produkciójától – az országos publicitás hatására – időben visszamenőleges korrekciót, majd mindezen lépéseit részben tagadó helyreigazítási kérelmet. Az azonban bizonyos, hogy a városi televízió eme lépéseiből arra lehet következtetni (igaz vagy sem), hogy Kósa Lajos polgármester egy holdingot, egy médiaportfoliót, egy egész intézményrendszert tart fenn a saját családi érdekeinek érvényesítésére, azok védelmében.

A megtörténtek, a történelem visszahamisításáról pedig, ha nem tudnák a hátrafelé manipulálók, Orwell írt könyvet 1949-ben, s az a címe, hogy 1984. Tessenek olvasni! A városi tévénél is! A polgármesteri hivatalban is. Szalai Annamária se maradjon ki.

(Az ügy kapcsán véletlenül se feledjük: a gyerekek ártatlanok, a felnőttek nem!)

Dokumentumok:

A helyreigazítást kérő ügyvédi levél. (A stop.hu főszerkesztőjének engedélyével jelenhet meg itt.)

Íme a bizonyítéka annak, hogy nem más, hanem a városi televízió munkatársa (Vida Gyula) készítette a tudósítást (és annak „finomított” változatát is), és a munkatárs neve mellett megtekinthető időpont (2011-01-29 15:36), hogy a dehír honlapján most is látható anyag visszadátumozott, az eredeti tudósítás helyére lett feltöltve, a látszat szerint nem az ügyvédi levélnek megfelelően, január 30-án került a városi tévé által működtetett portálra.

A városi tévé hírportálján most is megtekinthető, módosított, átszerkesztett, több szereplőssé tett videó a régi, eltüntetett helyébe került. Az ügyvédi levél szerint ezt január 30-án töltötték fel a városi tévé portáljára, a dehírre, de a dátuma láthatóan most is az eredeti anyagé: január 29. (Ügyvéd úr, magát megvezették.)

Következzen az eredeti, egyetlen szereplős videó, amit eltakarítottak a városi tévé hírportáljáról, majd az, amivé kibővítették, hogy az országos felháborodás után ne csak a polgármester lányáról szóljon:

Végezetül egy kérdés. Ha minden rendben volt a verseny tájékán, akkor mire fel ez a furcsa utólagos mozdulatsor az önkormányzati médiánál?

A másfélszeres meg a tíz százalék.

Elkezdődött a debreceni 2-es villamos nyomvonalának kiépítése a Thomas Mann utcán – adta hírül az önkormányzati hírportál, s igyekezett egyből megnyugtatni azokat, akik ismét az egészséges fák kivágása miatt ráncolják homlokukat. „A kivitelező 291 fát vág ki azokon a szakaszokon, ahol azok akadályoznák a villamos haladását. Pótlásukra másfélszer annyi, összesen 400 fát ültetnek.” A Facebookon – a cívis "mainstrem" média legújabb ellenségén – már megint megszólalnak a morcoskodók: 291 kivágandó fa másfélszerese az nem 400, hanem 436,5. A vágás már megy, a számolással még gondok vannak.

Tegnap a Nagyerdőért Összefogás néven tömörült civilek is tanácskoztak, a közösségi tervezés módszerével kívánnak fejlesztési irányokat mutatni a Nagyerdő tereinek megújítására, létesítményeinek újrahasznosítására. A sajtótudósítás szerint szombaton elhangzott, hogy a civilek úgy gondolják, erősíteniük kell a partnerséget az önkormányzattal. Már csak az a kérdés, hogy az önkormányzat akar-e bármit is erősíteni a civilekkel. Merthogy nem szokása. Következő találkozójukon, február 26-án a nagyerdei stadionrekonstrukcióval igyekeznek foglalkozni a civilek. Lesz miről beszélni. Aztán vagy meghallgatják őket, vagy nem. Mint ismeretes, a nagyerdei stadion-projektről az önkormányzat vezetői legelőször Orbán Viktort tájékoztatták érdemben. Ő pedig se nem debreceni, se nem civil. De ad pénzt az államkincstárból! Annyi pénzt ad, amennyinek a 10 százalékából a stadion(át)építés során elpusztított természeti értékek sokszorosát lehet újjáteremteni. Hacsak nem kell valami másra az a 10 százalék.

(Konyhás István fotói a Thomas Mann utcából.)

Mocsokfronton a helyzet nem változatlan, hanem romlik. Basahalom-Alsó.

Három hónappal ezelőtt pillantottunk be a debreceni Nagyállomás melletti felüljáró alá. Azóta befejezték a síneken átívelő közút felújítását, a renoválási lendületből azonban csak annyi maradt alább, hogy az októberi fotóinkon látható – árnyékszéknek használt – helyiségeket fémlapokkal zárták le. Ez is egyfajta megoldás. A felújítás utáni időszak másik fejleménye, hogy a hely immáron spontán szemétlerakóként is működik. Az őszi önkormányzati választások kampányhirdetései már eltűntek a debreceni utcákról, csak emlékezetünkben él a győztes szlogen. „Debrecen, a mi otthonunk”. Egyre koszosabb.