Módszert váltott a helyi MSZP. Bár az nem teljesen világos, hogy miről is váltottak a mostanira, mert a 2006-os önkormányzati választások után erőre kapó, az ellenzéki politizálással próbálkozó közgyűlési frakció az utóbbi hónapokban kezdett visszasüllyedni a 2006 ősze előtti tehetetlenkedő állapotába. Mintha a szocialisták időnként elfelejtenék, hogy választópolgárok küldték őket a városházára, s azért őket, nem másokat, hogy ne ahhoz asszisztáljanak nagy rezignációval, amit azok a mások csinálnak. Bonyolult? Nem hiszem.
Persze, biztosan helyben is nagy a nyomás rajtuk a kormányzati munka lakossági megítélése miatt. Aki azonban nem bírja a keszont, az ne menjen mélymunkára. Nem kötelező önkormányzati képviselőnek lenni. Talán most is lehetne ugyanolyan aktívnak lenni, mint amikor azon izmoztak egymással, hogy ki hányadik legyen a választási kompenzációs listán, kinek lesz esélye bekerülni a debreceni sárgaházba.
Szóval módszert váltott a helyi MSZP, és elkezdte kopírozni a Fideszt. Decemberben kivonultak a közgyűlésről – kissé sután, de mit tegyünk, nincs még ebben gyakorlatuk –, mert nem kívántak jelenlétükkel vagy módosító indítványaikkal asszisztálni a 2008-ra tervezett (infláció feletti) díjemelésekhez. Erre aztán jól megsorozták őket az évek óta permanens parlamenti kivonulásban leledző fideszesek, hogy micsoda dolog elhagyni az üléstermet, büfézni a közgyűlési munka helyett. Quod licet Iovi…
Tegnap azzal álltak elő a helyi szocik, hogy közvetlenül a városlakókat kérdeznék meg arról, mire költse az önkormányzat a 2008-ban rendelkezésre álló forrásokat. Erre a Fidesz frakcióvezetője kiokította őket, hogy egyébként miként működik egy képviselő. Ő csak tudja, hiszen a Fidesz országos politizálását már rég kihelyezte a lakosság köreibe. …non licet bovi.
Mondhatnák a debreceni szocialisták, hogy ők pusztán a nagy népszerűségnek örvendő polgármester példáját tekintik mérvadónak, hiszen Kósa Lajos a parlamenti szavazásoknak csak tíz százalékán volt jelen a „leszavazások reménytelenségét látva”. És ami az országgyűlésben reménytelen egy fideszesnek, az Debrecenben totálisan reménytelen egy szocialistának. De mint tudjuk: Quod licet Iovi, non licet bovi.Tehát hiába trükközik tükrözéssel az MSZP, a Fidesz nem kíván szembesülni saját módszereivel. Országos sajtóvisszhangja sincs ezeknek a próbálkozásnak, a helyi sajtó meg olyan, amilyen (akié). Talán ha saját arcát, útját próbálná megtalálni a szocialista párt, még lenne is tétje a helyi politizálásnak. Meg lenne végre valami érdemi izgalom, kicsi demokráciaszerűség, valami olyasmi, amiért odaküldték őket a választóik. Mert már nagyon unalmas az egypártrendszer.
