Szokott-e szobroknak alapkőletétele lenni?
Nem szokás, de van rá példa (Korányi Frigyes, Teleki Pál).Miért most volt ez az ünnepség?
Mert tíz éve, 1998 februárjában lett öngyilkos Wass Albert. Igaz, inkább születési dátumokra szokás emlékezni, de korábban nagy gyakorlata volt halál kerek évfordulójának ünnepélyes felemlegetése is, például Lenin esetében, s ezt egykor örömmel tette a magyar nép.Kósa Lajos milyen minőségében tartott méltató beszédet?
Kósa Lajos Debrecen polgármestere, a Fidesz egyik országos alelnöke, a szobrot állító debreceni Polgári Casino Egyesület tagja. Politikusok esetében ritka dolog, hogy szerepeik szerint „széjjelosszuk” személyiségüket, de erre is volt már példa a közelmúlt magyarországi történéseiben („írói munkásságának része”). Mivel az alapkőletételi ünnepség díszleteként a polgármester mögött látható volt Debrecen város hivatalos zászlaja, így joggal tekinthető hivatalos városi eseménynek. (Az árpádsávos zászló a közönség soraiban tűnt fel.) Mivel politikus tartott beszédet, s nem például egy irodalomtörténész, arra lehet következtetni, hogy Wass Albertnek nem irodalmi munkássága okán állítanak szobrot debreceni hívei.
Kósa Lajos ünnepi beszédében arról szólt, hogy érjen véget a „szekértáborok kora”. Megfogadják intelmét?
Bár Kósa Lajosnak nagy tekintélye van, nem valószínű, hogy ebben az ügyben bárki is hallgatna a szavára. Az eseményről szóló egyik tudósítás olvasói kommentárjai között például efféléket lehet olvasni: „inkább Száz Wass A. szobor, mint egy hollókoszt emlékmű”, „Magyar ember, nem zsidó? Ez a bajotok?”. Ezekből is úgy tűnhet, hogy a szobor felállítása például biztatást ad antiszemita nézeteket valló embereknek, s nem fékezi az indulatokat.
Megtalálható az interneten. Ezen az oldalon nincs lehetőség kommentárokra, ellenben megtalálható az a mailcím, ahová támogató leveleket várnak a tiltakozók.
Miért nem számolt be az önkormányzati sajtó a tiltakozásról?
Az önkormányzati tulajdonú, tehát közpénzből működő média munkatársainak elmondása szerint Kovács Zoltán kommunikációs ügyekért felelős önkormányzati tanácsnok utasítására nem adhatott hírt a tiltakozásról a városi televízió és a mindenpostaládás városi kiadvány honlapja, így a debreceniek a saját sajtójukból nem szerezhettek tudomást olyan városukat érintő hírről, amiről az egész országos sajtó beszámolt az MTI tudósítása alapján, illetve saját forrásból. Gyakori gyakorlat ez Debrecenben. Az önkormányzati médiában dolgozó egyes munkatársak szerint szerkesztőségeik nem dolgozhatnak önállóan és függetlenül, mert kézi vezérléssel irányítják őket, a cenzúra eszközét is alkalmazva.
Bár a tiltakozásról nem ad(hat)tak hírt a köztulajdonú debreceni médiumok, a mai alapkőletételről már beszámolnak (A tisztánlátás érdekében, Lerakták Wass Albert szobrának alapkövét).
