A konzervatívoknál még a liberálisok is többen vannak magyarhonban. Egy felmérés szerint. Egyébként pedig.
A magyarországi lakosság 25 százaléka a szociáldemokrata, 20 százaléka pedig a liberális gondolkodásmódot, értékrendet érzi magához legközelebb, míg csak 14,3 százaléka a konzervativizmust. Ezzel az eredménnyel zárult az a véleménykutatás, ami úgy tűnhet, hogy 1994 derekán készült, de nem: 2008 márciusában, a 300 forintos – kinek győzelmes, kinek bukásos – népszavazás után. Hát…
A vizsgálat eredményeiről a Debrecen város nevét viselő ingyenes mindenpostaládás önkormányzati kiadvány számol be friss megjelenésének 11. oldalán. Nézegeti az ember a kördiagramokat, és nem igazán jut értékelhető következtetésre. Segít azonban a szöveges magyarázat. Idézem:
A vizsgálat arról is képet mutat, milyenek a hazai kommunikációs trendek, azaz, hogyan működik a magyar sajtó. Mivel a felnőtt magyar lakosság egy része nincs igazán tisztában azzal, valójában mit jelentenek ezek a fentebb felsorolt fogalmak, joggal feltételezhető, hogy a kevésbé tájékozottak az első kérdésnél azt fogják választani, amiről a legtöbbször olvashattak-hallhattak pozitív megnyilatkozásokat a hazai sajtóban.Lefordítom: olyasmiről és úgy kérdezték a közvélemény-kutatók az embereket, amivel egy részük nincs tisztában, nem értik jelentését, ezért a hazai sajtó által pozitívnak bemutatott fogalmakat választják a kevésbé tájékozottak – állítják a vizsgálat elemzői. Merész következtetés ez a magyar demokrácia huszadik évében, s bár minden bizonnyal jelenleg is vannak agyhalottak a szavazópolgárok között, nem gondolnám, hogy ilyen nagy arányban, hogy ennyi valójában konzervatív beállítottságú ember lenne, aki szociáldemokratának vagy liberálisnak vallja magát. Ráadásul a magyar sajtó hatására!
Léteznek „hazai kommunikációs trendek”, de azok épp a konzervatív sajtó folyamatos térnyeréséről árulkodnak a szoclib médiával szemben, egyes elemzők szerint pedig már a két irányzat közt a kiegyenlítődés is megtörtént a sajtóban az utóbbi évek fejleményeinek eredményeként (Magyar Nemzet, Magyar Hírlap, Hír TV, Echo TV, rádiók, a nagyszámú jobboldali önkormányzat által felügyelt helyi média stb.).
Ha tényleg úgy működne a magyar sajtó, amire hivatkozva az elemzők magyarázni próbálják a vizsgálati eredményt, akkor minden bizonnyal más lett volna a március eleji népszavazás végkifejlete, mást mutatnának a rendszeresen mért pártpreferenciák és politikusi népszerűségi listák.
Azt szokás mondani, hogy nem illendő kételkedni a közvélemény-kutató felmérések eredményeiben. Persze, a politikusok finomkodhatnak így nyilatkozataikban, egyébként pedig alaposan meg kell nézni mindent (a megkérdezés és az értékelés módszereit, a minta nagyságát és összetételét, a kutatást végző cég korábbi munkásságát stb.), mielőtt mondvacsinált magyarázatokkal igyekeznék igazolni a valószerűtlen eredményt. Itt például valami elcsesződhetett.
