Kósa vagy behódolt Orbán előtt, vagy nevetségessé akarta tenni. Esetleg mindkettőt tette egyszerre.
Nagy megtiszteltetés érte Debrecen városát, vagyis inkább a helyi Fideszt, de leginkább Kósa Lajos polgármestert. Az új közgyűlés alakuló ülésére ellátogatott Orbán Viktor miniszterelnök. Nem először történt ez meg, hanem másodszor, ugyanis az 1998-as alakuló ülésen is itt volt, amikor Kósa először tette le polgármesteri esküjét. Azóta nem ismétlődött meg ez a magas rangú vizit, mert ugyan Kósa Lajost immáron negyedik alkalommal választotta első emberévé a voksoló helyiek többsége, ám Orbán Viktor azóta nem volt miniszterelnök. Mostanáig.
Ismételjük meg: nem kétséges, hatalmas megtiszteltetésnek számít, ha az ország miniszterelnöke elmegy egy város új testületének, polgármesterének beiktatására, Orbán Debrecenen kívül nem is járt máshol ilyen eseményen, kivéve Nagy-Budapestet, Tarlós István főpolgármesteri eskütételét. Márpedig ha az országot irányító politikus személyes jelenlétével járul hozzá az ünnepség fényéhez, akkor a polgármester alkalmi beszédének nem csak a helyiekhez kell szólnia, hanem a miniszterelnökhöz is. Tudta ezt Kósa Lajos (beszédírója), ennek megfelelően igazította szónoklatát.
Az eseményről beszámoló tudósítások többsége kiemelte a polgármester egyik – kölcsönzött – gondolatát. A Fideszt és a polgármestert töretlen hűséggel szolgáló önkormányzati televízió hírportálja így tudósított: Kósa Lajos letette a polgármesteri esküjét, majd köszöntőjében Rakovszky Dániel 1832-es főbírói beszédét idézte: „A király akaratát végre kell hajtani, a veszedelmet el kell hárítani, vagy ha arra nincs mód, akkor annak hatását csökkenteni, az elöljárók és a nép közötti bizalmat fenntartani és erősíteni.” Debrecen város hivatalos honlapja már finomított értelmezését adta az elhangzottaknak: Beszédében Rakovszky Dánielt, Debrecen hajdani főbíráját idézte, aki az 1830-as években három pontban jelölte meg a város vezetőinek feladatát: a király (vagyis az ország) iránti hűség, a polgárok szolgálata és a veszedelmek elhárítása, valamint a bizalom megtartása és erősítése. Kósa szerint ez ma is érvényes üzenet, amelyet az ország legnagyobb egységes önkormányzatának kötelessége szem előtt tartani, mivel jó példát kell mutatni a magyaroknak. Az ellenséges médiának szintén nem tekinthető HírTV honlapja így tálalta a történteket: Kósa Lajos polgármester beszédében Rakovszky Dánielt, Debrecen egykori főbíráját idézte, aki szerint a hivatal kötelessége a király és ország iránti hűség megtartatása, a nép szolgálata és a veszélyek elhárítása, vagy ha az nem lehetséges, akkor annak enyhítése a feladata.
Nem belemenvén történelmi okfejtésekbe – például miféle veszedelem is volt a hazában az 1830-as évek elején, amit el kellett hárítani? tán csak nem a reformkori országgyűlések gondolatvilága? – pusztán azt említsük meg, hogy Rakovszky főbíró beszédének idején Habsburg királya volt Magyarországnak, az az 1792 és 1835 között uralkodó I. Ferenc, aki – a honi történetírás szerint – mint a haladás és a felvilágosodás ellensége, erős rendőri uralmat és besúgórendszert épített ki, uralmát ferenci abszolutizmusnak nevezték. 1795-ben felszámolta a magyar jakobinus mozgalmat és a vezetőket kivégeztette. Az 1811-12-i országgyűlés után csak 1825-ben, a vármegyék erélyes fellépésére hívott össze országgyűlést.
Hát erről a királyról, ennek akaratáról, az eziránti hűségről beszélt Debrecen egykori első embere. De kiről beszélt a mostani, mit akart idézetével üzenni Kósa Lajos? Van valós aktualitása a szövegnek, vagy pusztán jól hangzik a citátum, mert olyan veretes, bölcs, fennkölt, és debreceni ember mondta, ráadásul főbíró, aki viszonylag hosszú ideig (1828-1843) állt a város élén? A friss debreceni értelmezések szerint a labanc királyra vonatkozó szövegrész egyértelműen Orbán Viktorra utalt a debreceni polgármester szájából. Kósa így tudatta Orbánnal és a Fidesszel, hogy korábbi ellentéteiket félretéve behódol a párt és az ország első emberének. (Van ennek jelentősége, hiszen korábban Kósa több alkalommal nyilvánosan is hangot adott ama nézetének, hogy Orbán Viktor alkalmatlan a miniszterelnökségre; illetve bizonyos fideszes belső körök hosszabb ideig úgy adjusztálták Kósát, mint Orbán lehetséges alternatíváját.) Más értelmezés szerint ünnepi beszédében ezzel az idézettel Debrecen polgármestere nevetségessé tette a gyakorta uralkodói ambíciókkal megvádolt Orbánt, és a királyi akaratnak való megfelelésre, a királyhoz való hűségre pedig egyfajta megkerülhetetlen kényszerként utalt. És az is lehet, hogy a kétféle szándék egyszerre nyert megfogalmazást Rakovszky Dániel főbíró szavainak megidézésével: Kósa be is hódolt Orbánnak, de azért meg is fricskázta.
Talán jobban érthetnénk a szöveget, ha Kósa Lajos beszédének egésze rendelkezésünkre állna. De ahogy a debreceni közgyűlések csonkítatlan dokumentációja sem érhető el a köznép számára, úgy ez a fontos beszéd sem ismerhető meg teljes egészében. Talán majd 180 év múlva. Hogy Debrecen akkori első embere pontosan idézhesse a mostani polgármester szavait. És hátha 180 esztendő múltán a Kósa Lajosról elnevezett utca szebb, ápoltabb, tisztább lesz, mint amelyik most viseli az egykori főbíró, Rakovszky Dániel nevét.