A legbűnösebb város

Addig mondogatták a politikusok, hogy a végén úgy lett.

Mióta nem Orbán Viktor regnál az országban, azóta mantrázzák a helyi fideszes politikusok, hogy Debrecen bűnös város, annak tekinti a szocliber kormány. Ezt ugyan erőteljesen vitatják a kormányzók, mindenféle kimutatásokkal állnak elő arról, hogy a cívis város több kormányzati juttatásban részesült, mint Orbán alatt, de ki a fene bajlódik a számokkal, amikor azt egyszerűbb megjegyezni és ismételhetni: bűnös város vagyunk, bűnös város vagyunk…

Azok lettünk. A legbűnösebb. Csak hát más értelemben, súlyosabban, nem a politikai duma szintjén. A hvg holnapi számában megjelenő összehasonlító elemzés szerint a megyei jogú városok közül Debrecenben a legrosszabb a helyzet a bűncselekmények elkövetése, azok számaránya terén.

Remek.

Itt helyben mi még megvagyunk, de ki jön ide ilyen hírek olvasása után vállalkozni, befektetni, nyaralni… Nyilván nem a tény közlésével van gond, mindenkinek joga van a rossz hírekhez is. A probléma az, hogy bár hónapok óta lehetett tudni előre: baj van, baj lesz, senki nem foglalkozott vele. Sem konkrét intézkedésekkel, sem azok marketingjével. Hónapok óta csak szaporodnak a várossal kapcsolatos negatív hírek (magam szerénysége is figyelmeztetett a közelmúltban néhányszor: Alszik a városmarketing?, A prostitúció fellegvára), de semmi reakció. Egy alaposabb sajtófigyelő, vagy akár egy gyorstalpalós marketinges, vagy pusztán egy élesebb eszű városházi titkárnő is láthatta volna, hogy itt tenni kellene valamit. De semmi! Csak megy a városmarketing a megszokott kerékvágásában – csoda a holding, gyönyörű a Kölcsey Központ, félisten a polgármester, itt őrzik a magyarságot, sport hátán sport –, de nem veszik észre, hogy ez már senkit nem érdekel, már rég nem éri el az érdeklődési küszöböt, amikor szaporodnak az erőszakos bűncselekmények és egymás sarkára taposnak a prostik a Nagyerdőn.

A debreceni városmarketingen az öntelt és elkényelmesedett brezsnyevi pangás hullafoltjai mutatkoznak (kis képzavar!).

Tanulhatnának a hvg-től. A ma délután közepén kiadott – a másnapi szám kelendőségét elősegító – hír néhány óra alatt tucatnál több tévében és rádióban hangzott el, internetes hírújságban jelent meg, és a java csak most jön. És ha nem tudnák a város marketingesei, hát elmondom, a szakirodalom szerint egy rossz hírre legalább három jó hírrel kell válaszolni ugyanabban a témában, hogy némileg feledtessék a negatív információt. Ébresztő!!! 

Titkos pénzek

Hiába a külföldi szponzor, ettől még marad a régi maszatolós gyakorlat. Érthetetlen.

A DVSC névadó szponzora mostantól a TEVA. A hírt bejelentő sajtótájékoztatón az derült ki, hogy mindenki boldog. A hírt bejelentő sajtótájékoztatón azonban nem derült ki, hogy ez a támogatás mennyi pénzt hoz a bajnokcsapatnak. Még újságírói kérdésre sem. Mert titok. Miért titok? A fene se tudja.

Az talán érthető, amikor súlyos financiális gondokkal kínlódó élcsapatok és a honi gazdaság középmezőnyébe tartozó cégek maszatolnak a szponzorációs szerződésekkel. Talán. Az már nehezen felfogható, hogy a – hírek szerint – megnyugtató pénzügyi háttérrel rendelkező DVSC és egy nemzetközi tekintélyű cég magyar leányvállalata miért susmusol. Mondhatnánk, magáncégek szerződnek, magánügyük – a DVSC-ben azonban a városnak is van tulajdonrésze, emellett évi 100 millió forint körüli összeggel támogatja közpénzből, így tehát a városi köznek is van köze ahhoz, hogy mi történik a csapat környékén. Vagy a helyi publikumnak csak a lelkesedés és az ünneplés joga és kötelessége marad? 

A sajtó, persze, találgat (a haon több tízmillió forintról tud, az MTI 50 millióról értesült, a Blikk szerint közelíti a 100 milliót a támogatás nagysága), a találgatás meg mindig valami sandaságot sugall. Kinek jó ez?

Az izraeli tulajdonú TEVA egyébként az anyagiakon kívül más téren is pozitív hatással lehet a Lokira, pontosabban a szurkolókra, akiknek a képviselőit mintha nem hívták volna meg a tegnapi ceremóniára, vagy csak nem látszottak… Mivel a szurkoló szereti a csapatát, ezért nem ellensége csapata szponzorának sem, tehát egyre kevesebb lesz a libázó debreceni drukker. Bonyolult gondolatmenet? 

Az olvasottság és a látogatottság növelésének egyik legprimitívebb eszközeivel élő napilapjaink képtelenek szakítani korábbi gyakorlatukkal.

Úgy tűnik, megint elfogytak azok a 18 év feletti hölgyek, akik hajlandóak terpeszbe hanyatlani az Inform Média napilapjai (Észak-Magyarország, Hajdú-bihari Napló, Kelet-Magyarország) és azok internetes portáljai (boon, haon, szon) számára. Ismét elő kell venni a frissebb korosztályokat, hogy meglegyen a kellően erotikus fotó a megyei sajtó hátoldalára, a napi 50-60 képből álló szoftpornó galéria az internetre.

Korábban már több alkalommal morogtam itt amiatt, hogy gyakorta 14-15 éves kislányokról készítenek és közölnek pedofiliába hajló képsorozatokat, idén januárban azonban úgy tűnt, hogy – ha nem is saját elhatározásból, de az osztrák tulajdonos határozott felszólítására – felhagynak ezzel az eléggé el nem ítélhető gyakorlatukkal. Egy fenét!

A három megyei napilap kvázi főszerkesztője, Kiss László a napokban körlevelet intézett a szerkesztőségekhez, ebből idézek betű híven:

„Megirtam nyomatékosan hogy E Russ kifogásolta a „Lolitás”fotósorozatokat,azaz amikor gyereklányokat fotózunk.Nem az a lényeg pontosan hány évesek hanem hogy mennyinek néznek ki:van 16 éves aki husznak és van aki 13-14nek.(…) Szeretném elérni hgy a tulajdonos még egyszer ne kifogásolja meg ezt a dolgot.”

Most nem akadnék fenn a levél formai jegyein (központozás, helyesírás), hanem inkább a központi mondandóra hívnám fel a figyelmet: nem az a lényeg, pontosan hány évesek…

Teljesen egyértelmű, nyilvánvaló szöveg. Csinálhatunk gyereklányokról fotókat, csak idősebbeknek nézzenek ki koruknál, hogy ne tűnjön fel a tulajdonosnak, meg másoknak se – csak az erre vágyakozóknak.

Minő szerkesztési elv, micsoda erkölcs! Hol vagyunk, Ázsia melyik nyomorúságos gyerekpornó központjában?

Festett barmok és a Fidesz

A CowParade sikeressége vagy botrányossága azon múlna, hogy egy párt ellenzékben vagy hatalmon van?

Nehéz elhinni, de minden jel erre mutat. Van egy nagy város, benne egy nagy templom, a templom előtt tér, a téren műanyag tehén. Ez a város Budapest, ez a város Debrecen – mindkettő. Ott botrány volt, itt siker. Mégis miből adódik a különbség, amikor ugyanannak a produkciónak a darabjairól van szó?

A fővárosban a Szent István-bazilika elé kitett miatt emelkedtek magasba a kedélyhullámok, az olvadásnak indult jégkrém-tehenet mára az egyházellenesség és a féktelen liberalizmus tárgyiasult bizonyságának tekintik a sajtó egy részében és a Fideszben. Bár egyes híradásokból kiderül, hogy a Fidesz képviselői már akkor aggályukat fogalmazták meg, amikor még nem is tudtak arról, milyenek lesznek azok a tehenek, tehát még a jégkrém-tehén felállítása előtt. Látatlanban az egész produkcióval volt gondjuk. 

(Fotó: fidesz.hu)

(Fotó: haon.hu)

A budapesti párttársaikkal szemben ennyire nyitottak, toleránsak, szabadelvűek lennének a debreceni fideszesek? Semmi szolidaritás a fővárosi kollégákkal? Semmi aggály a helyi városvezetéssel szemben? Hogy van ez? Ahány város, annyiféle Fidesz?

Ha már így alakult, itt lenne az ideje, hogy Debrecen menedéket adjon a Budapesten üldözött műanyagteheneknek. Volt már hasonló befogadásos javaslat közelmúltunkban: például amikor a magyar tehetségeket bemutató kiállítást szerelték le a Millenárison, vagy amikor a Terror Háza létét láttak fenyegettetve. Nosza! 

Tarlós blogot indít

Keresztény, konzervatív blogger vagyok.

Ez a címe annak az interjúnak, ami felkerült a Fidesz központi honlapjára is. Úgy tűnik, mintha Tarlós István, a Fidesz budapesti főpolgármester-jelöltje mondaná magáról, a szövegben azonban már nem találni nyomát…

Ami a témára vonatkozhat, az az utolsó kérdés és az arra adott válasz. Íme:

Gyarapszik tehát a honi politikus bloggerek amúgy igen jelentéktelen tábora, és ez jó hír. Valószínű, hogy nem Demszky Gábor példáját tartja követendőnek, hanem sokkal inkább Gyurcsányét. Nem mindegy ugyanis a hatékonyság, különösen akkor, ha kifejezetten a kampányidőszakra időzítve, és kimondottan a helyhatósági választásra koncentrálva indul az a blog. Tarlós megmondja, hogy mire akarja használni a blogját: közvetlenül akar kommunikálni a választókkal. Dicséretes, így legyen!

Úgy tűnik, már tavaly készült valami netes lépésre, mert a tarlosistvan.hu domain-regisztrációja már 2005 októberében megtörtént, bár az is lehet, hogy ez a Tarlós nem az a Tarlós. Különben meg mindegy, van elég hely a hálón.

A nagy keresgélésben megnéztem, hogy bejegyezte-e más valaki a kosalajos.hu nevet. Hát nem! Szabad a pálya kalandoroknak, politikai ellenfeleknek, rosszakaró szomszédoknak, csalatkozott üzletfeleknek, elfeledett szerelmeknek! Mégis az lenne a legjobb, ha maga Kósa Lajos debreceni polgármester (és nagy posztok várományosa) regisztrálná ezt a nevet a neten, és aztán maga is belefogna a választókkal, a város és az ország polgáraival való közvetlen kommunikálásba. Sosem késő! Új világ tárulhatna elé – talán mindannyiunk hasznára.