Havashenrikek közel s távol

Dúl a dilettantizmus, a nagyképűséggel álcázott színvonaltalanság, zuhanórepülésben a magyar médiaképzés, miközben pezsgőt szolgálnak fel a sztyuardeszek.

Levelet kaptam lájf. Nem ragozom, idemásolom, második olvasásra már érthető a szövege:

No erről még csak annyi jut eszembe, hogy idén februárban már említést tettem a Debreceni Egyetem hasonló web-megnyilvánulásáról, ahol a helyzet azóta is reménytelenül változatlan. 

Hülyeségeket hordok össze – mondta a magyar médiaszemélyiség. Mélységesen egyet kell értenünk vele. 

Megfejthetetlen rejtély, hogy egy Dalí-kiállítást miért Hajós András nyit meg. Miért őt kérik fel a szervezők? Ő meg miért vállalja el? Talán úgy gondolták, hogy Dalí egy vicces fickó volt, ezért a megnyitónak is viccesnek kell lennie? Vesztésre áll a józan ész.

Az eseményről szóló tudósítás színesítése gyanánt a vagy.hu hat és fél perces videót ad a cikkbe építve, ez pusztán csak részlete a hosszú, színvonaltalan és értelmet nélkülöző hülyéskedésnek, de bőven elegendő.

Ahogy a tudósítás címében is olvasható: méltatlan Dalíhoz. Meg Hajóshoz is. 

Trafikos a galéria élén

Elmegy az emberfia egy kisidőre Bécsbe, és egyből tisztábban látja az itthoni ügyeket.

Így tett Árvai Köves jegyzetíró (civilben Szirák Péter egyetemi oktató), és jól tette. Az meg különösen dicséretes, hogy tapasztalatát és következtetését belefogalmazta a város nevét viselő heti mindenpostaládásba. Bécsi példázat című írása tényleg a sógorok fővárosa által ihletetten tényleg példázat, merthogy valójában a debreceni modern galériáról (MODEM) és annak puccsszerűen kinevezett vezetőjéről, Gulyás Gáborról szól. Némileg kádárkori a szöveg, mert a sorok között kell olvasni, de mi ezt egykor úgy megtanultuk, hogy szinte már szeretjük is. Szóval azt írja Árvai-Szirák a bécsi képtárak kapcsán:

Szerzőnknek nem ez az első Gulyással kapcsolatos kritikai jegyzete. Múltkorában az elbukott Európa Kulturális Fővárosa pályázat kapcsán írt róla, ugyanis Gulyás Gábor annak a projektnek is teljhatalmú vezetője volt, előtte meg utána pedig a polgármester politikai főtanácsadója. Töprengenek is sokan a városban, különösen a városháza tájékán: mi a fenét lát ebben az emberben a polgármester úr, hogy – fittyet hányva a meghatározó debreceni értelmiségiek véleményére – egyre magasabb posztra tuszkolja.

Ismerve a város személyi kultuszos viszonyait, igen bátornak mutatkozik Árvai-Szirák, hiszen a fentebb idézet sorok valójában a hatalmával visszaélő kinevezőt, magát a polgármestert bírálják erőst.

Uram, igaza van. Sajnos, messzire van innét Bécs. Egyre messzebb. 

Fürdős számok

Legyünk csak tényszerűek és számszerűek. Széchenyi szeretett fürödni.

Ez az ő korában nem feltétlenül tartozott a nyilvánvalóságok sorába. A gróf rendszeresen a reggeli órákra hívta meg konzultálni a nemesség ifjait a vidék és a világ soráról, épp arra az időpontra, amikor félmeztelenre vetkőzve bő vízben végezte hosszúra nyúló tisztálkodási ceremóniáját. Nem holmi magamutogatás szándékával, nem volt annyira szépszál ember, hanem a példamutatás igyekezetével. Remélte, ha őt mosakodni látják, majd csak divatba kerül ez a furcsa szokás. Aztán azt is tudjuk Széchenyiről, hogy minden folyót átúszott, ami elébe került – legyőzte, magáévá tette.

Elmondhatjuk tehát, hogy a gróf barátságban volt a vízzel. Talán emiatt kapott jelentős szerepet az Orbán-kormány által teremtett Széchenyi-tervben a feredők ügye? 2001-ben és 2002-ben 61 pályázónak összesen 28,8 milliárd forintot ítéltek oda termálfürdő építésére, bővítésére vagy korszerűsítésére. Van, ahol siker koronázta a beruházásokat, több helyen azonban kudarcos, veszteséges a működtetés. A Népszabadság mai cikke a pozitív példák között említi a debreceni Aquaticumot, amibe egykoron közel egymilliárd forinttal szállt be az állam, s kihasználatlansága miatt mái napig a legvitatottabb helyi közpénzes beruházások között emlegetik a cívis város lakosai. Ez utóbbi téynről nem ír a Népszabadság, arról azonban igen, hogy „nyereséges például a Debreceni Gyógyfürdő Kft. is, ahol a felújított termálfürdőben ugyan csak nullszaldós a gazdálkodás, az új élménypark viszont 11 milliós hasznot hoz”.

A Debreceni Vagyonkezelő, az önkormányzati cégeket összefogó részvénytársaság frissen elkészült konszolidált beszámolójában azonban azt olvashatjuk, hogy a kebelébe tartozó Debreceni Gyógyfürdő Kft. 2003-ban 120 millió, 2004-ben 262,5 millió, 2005-ben pedig 360 millió forint működési támogatást kapott, ezen felül 2003-ban 22 millió, 2004-ben 120, 8 millió, 2005-ben pedig 117 millió fejlesztési támogatást. Magyarul ez azt jelenti, hogy a holdingba tartozó többi cég bevételéből ennyi pénzzel pumpálták az utóbbi három évben a gyógyfürdőt és benne az Aquaticumot.

Akinek van kedve hozzá, adja össze. Aztán vonja ki a következtetését.

* * *

DEBI SZEMLE:

- Klímakülönbségi locsoláshiány

- Titkos gyengék

- Törött üvegű kirakat

- Visszatartott diplomák 

Hételemis kurva

Milyen többletinformációt adhat egy prostituált legmagasabb iskolai végzettsége?

Nem egyszerű a válasz, mert, ugye, attól függ, miért lehet érdekes ez az adat. Ha például valaki ügyfélként nem pusztán a szexuális szolgáltatásra tart igényt, hanem társaságra is vágyik, vacsorapartnerre vagy színházi kísérőre, akkor nem lehet mellékes a hölgy műveltségi háttere. Valószínűleg ez a szempont nem lehetett döntő fontosságú annak a prostituáltnak az esetében, akit a minap kapcsolt le a rendőrség. Ennek ellenére lényeges információnak vélte a hivatalos rendőrségi közlemény és az azt átvevő sajtó: „Mivel a hét általánost végzett nő beismerte cselekményét, valamint megbánó magatartást tanúsított a Debreceni Városi Bíróság június huszadikán hozott végzésével nyolcvanezer forint pénzbírság megfizetésére kötelezte.”

Rejtély, hogy mit akar üzenni ily módon a rendőrség (és a sajtó). Vagy valami új gyakorlat köszönt be? Ezután minden rendőrségi és bírósági hírben szerepelni fog, hogy milyen iskolái vannak az előállítottnak, a gyanúsítottnak, a vádlottnak, az elítéltnek?

Azt már inkább érteni vélem, hogy politikusok esetében miért lehet említésre érdemes a legmagasabb iskolai végzettség. A magas képzettség, a több diploma és nyelvvizsga egyfajta büszkélkedésre adhat okot, felkészültséget és alkalmasságot sugall. Míg a diploma hiányát titkolni szokták politikusaink, mert – okkal – tartanak attól, hogy ezt a tényt kihasználhatják ellenfeleik. A debreceni polgármester legmagasabb iskolai végzettsége ismét feltűnt egy fórumon, s valószínűsíthető, hogy a helyhatósági választások közeledtével egyre többször kerül szóba, mivel szocialista kihívója nem szenved hiányt képzettségben, tudományos fokozatokban és elismerésekben.

(A hételemis kurváról még annyit, hogy lakhelyét tekintve piricsei, ez a település pedig a legkevésbé sem tekinthető Debrecen vonzáskörzetének. Ezt pusztán egy korábbi bejegyzésem okán említem, ami többeket felháborított.)