Képsorozattal illusztrálta a Nagyerdőben eluralkodó lehetetlen állapotokat a Hajdú Online, hogy még jobban megrettenjünk. És meg is rettenünk. Az régóta köztudott tény, hogy az erdőben a prostik az urak, de az nem ismert a belváros díszkövének langymeleg polgárvilágában, hogy így és tényleg ennyire. Mi minden történhet a kocsányos tölgyek árnyékában?

Gyomorforgató kalandok a Debreceni Nagyerdőn című írásocskához biggyesztett képgaléria egyik fotójától eláll a lélegzet. Közvetlenül a kisgumik eldobott csomagolását mutató fénykép után egy hatalmas gumi látható a csalánosban! Miféle perverz segédeszköz lehet ez, a Káma Szútrát minden tudományát meghaladó pozitúra részese, cívis vágyakat fokozó kívül gumi belül nagy luk, traktorrázkódást felidéző vibrációs monumentum? A jobb fantáziájúak vagy a tapasztalatból ismerők segítsenek a válasszal!

Másik mai kivételes sajtóélménnyel a város nevét viselő mindenpostaládás ingyenkiadvány legfrissebb száma szolgál. A tizedik oldalán megjelent lírai lelkesültség, műfajilag nehezen besorolható mű Krumplipalota címmel a városvezetés aktuális büszkesége, az új debreceni piac látogatására biztat. Kik menjenek piacra? Konvencionális földhöztapadtságunkkal úgy gondolnánk, hogy azok, akik zöldséget-gyümölcsöt akarnak vásárolni. Rosszul tudjuk. Idézem a választ:

Utasi Árpi 14 éves vajdasági gyerek, aki a kereskedelmi tévés Csillag születik című produkcióval vált híressé a Kárpát-medencében. Így hát közszereplőnek tekinthető, „magyar médiasztár”, érdekelheti a közönséget minden vele kapcsolatos történés, ezért nincs abban semmi különös, ha foglalkozik vele a sajtó. Természetesen életkora és tehetsége azt indokolná, hogy még a mérhetetlenül színvonaltalan magyar – országos és vidéki – bulvár is némileg visszafogja magát, s ne a legalantasabb mocskosságával közelítsen hozzá.

De nem. A Blikk és – rá hivatkozva – az Inform Média északkelet-magyarországi médiabirodalom honlapjai, köztük a Hajdú Online nagyot tálalt tegnap: Utasi Árpi apja agyonverte a nagymamát. 

Ha most történt volna a brutális bűncselekmény, akkor talán indokolható az efféle publikálás. A cikk szerint azonban még Utasi Árpi születése előtt esett áldozatul a nagymama, aki ilyetén akkor még nem is volt nagymama. Szörnyű tettéért az evilági bíróság elítélte a gyilkost, büntetését letöltötte, mindez még a múlt század kilencvenes éveiben történt. Minderről nem is szerzett volna tudomást a nagy magyar bulvárfogyasztó publikum, ha az országos bulvár ki nem nyomozza, a vidéki bulvár meg nem segít neki a széjjelkürtölésben. Tegnaptól Utasi Árpi elsősorban nem a tehetséges vajdasági mesemondó, hanem az a gyerkőc, akinek az apja agyonütötte a mamát. Köszönhetően a médialegaljának.

UPDATE: Most látom, a comment:com is foglalkozik a fejleményekkel.

Ne kisebbítsük: Szakál György kultúrtörténeti missziót hajt végre kocsmológusi ténykedésével! Majdani korok hálásak lesznek neki áldozatos blogjáért. Igyátok szavait!

Más. Bachterman blogtársnak ellopták a biciklijét. Ezúton is kéri, ha valaki ráismerne (fotó és esetleírás itt), ne habozzon, értesítse őt.

Előbb benzinkutat terveztek ide, most áruházat. Az ott élőknek egyik sem kell. Győzhet-e a polgár?

Voltak már hasonló témában sikeres akciók. Állampolgári tiltakozás akadályozta meg például a Nagyerdő szélére, a Kartács utca környékéra tervezett tömeges társasház-építést (így kezdődött), vagy a Papp László fideszes frakcióvezető feleségéhez kötődő tócóskerti társasház projektet.

A beruházást ellenző lakók nevében:
Nagyné Mátray Emília

Dr. Bihari Zoltán összekötő: bihari@agr.unideb.hu