Lehet irigykedni, mert van rá ok.

Közérdeklődésre való tekintettel, s azért, mert a tanácsnokok beszámolója továbbra sem érhető el Debrecen város hivatalos honlapján, íme Turi Gábor nemzetközi kapcsolatokat felügyelő tanácsnok írásos anyaga. Tanulságos olvasmány. Kiderülhet belőle, mivégre is kell – vagy nem kell, vagy nem így kell, vagy kit érdekel – egy ilyen poszt a városházán.

Turi Gábor nemzetközi kapcsolatokat felügyelő tanácsnok beszámolója

Tanácsnoki megbízatásom az önkormányzat nemzetközi kapcsolatainak felügyeletére jogosít, tevékenységem azonban a 2006. október 11. és 2007. december 31. közötti időszakban operatív közreműködést is magába foglalt. Napi kapcsolatban álltam a polgármesteri hivatal külügyi előadójával, akivel rendszeresen egyeztettünk a külkapcsolatokat érintő gyakorlati kérdésekben. A polgármesteri hivatal igénybe vette közreműködésemet az idelátogató küldöttségek programjának összeállításában, a delegációk (Jyväskylä, Limerick) és más vendégek fogadásában és kísérésében. A beszámolási időszakban több ügyben eljártam és képviseltem az önkormányzatot külföldön. Az alábbiakban ezek tapasztalatait foglalom össze.

Strasbourg város a csatlakozásra váró országok nagyobb városainak részvételével 2003-ban életre hívott Strasbourg Klub keretében közös európai uniós pályázat elkészítését kezdeményezte 2006-ban. Az Animaliter elnevezésű pályázat témája a képzőművészet sajátos válfaja, az illusztráció. A felhíváshoz, amely művészeti intézményeket és könyvtárakat érint, Debrecennel együtt 9 város – köztük Varsó, Kassa, Barcelona, Temesvár – csatlakozott. A korábbi megbeszéléseket követő záró egyeztetésre 2007. január 17-20-án került sor. A közreműködésemmel kidolgozott projekt Debrecen első sikeres EU-s kulturális pályázata lett. Megvalósításával a Főnix Rendezvényszervező Kht.-t bízta meg az önkormányzat. A program 2007. november 22-23-án a Strasbourgban tartott egyeztetéssel vette kezdetét, amelyen Bódor Edittel, a Főnix Kht. művelődésszervezőjével és Süli-Zakar Szabolccsal, a Debreceni Nemzetközi Művésztelep művészeti vezetőjével együtt vettem részt.  

A győri Pilsudski Történelmi Társaság kezdeményezésére, a két ország államfőinek jelenlétében 2006-ban avatták fel Győrött az első lengyel-magyar barátság köztéri emlékművet. A találkozón, amelyen Debrecennel egyetemben a lengyel és a magyar testvérvárosok önkormányzatai is képviseltették magukat, megállapodás született arról, hogy a két ország március 24-ét a lengyel-magyar barátság napjaként tartja számon, amelyet viszonossági alapon minden évben más és más városban ünnepelnek meg. Az Európában egyedülálló kezdeményezést a parlamentek törvénybe is foglalták. 2007. március 24-én Przemysl városa adott otthont a lengyel-magyar fórumnak, amelyre ellátogatott Sólyom László köztársasági elnök is. Az eseményen én képviseltem Debrecent. Előzetes egyeztetést követően az ünnepség szervezői bejelentették, hogy a 2008. évi lengyel-magyar barátsági találkozó házigazdája Debrecen lesz. A találkozó egy teljes napi programot foglal magába, amit a fogadó fél szabadon, a lengyel-magyar kapcsolatok jegyében állít össze. Az alkalmat Przemysl arra használta fel, hogy bemutassa történelmének a két nemzetet összekötő érintkezési pontjait. A 2008. évi találkozó megrendezésével Debrecen jelentős nemzetközi esemény színhelye lehet, amelyen 50-70 testvérváros 100-150 küldöttén kívül részt vesz a két ország államfője is.

            Az előkészítés érdekében 2007. őszén egyeztetésekre került sor a Külügyminisztériumban és a Parlament irodaházában, amelyen Debrecen képviseletében részt vettem. A Parlament Interparlamentáris Uniója lengyel-magyar tagozatának kezdeményezésére és égisze alatt október 30-án megalakult a 2008. évi Lengyel-magyar Barátsági Nap előkészítő Bizottsága. A bizottságban tevékenykedő intézmények: IPU lengyel-magyar tagozata, Külügyminisztérium, Oktatási és Kulturális Minisztérium, Országgyűlés Külügyi Hivatala, Országos Lengyel Kisebbségi Önkormányzat, Pilsudski Történelmi Társaság, Debrecen Önkormányzata. A bizottság elnöke Hárs Gábor országgyűlési képviselő, az IPU lengyel-magyar tagozatának elnöke. A két elnöki hivatal megállapodott arról, hogy Sólyom László magyar és Lech Kaczinsky lengyel köztársasági elnök március 25-26-án találkozik Budapesten és Debrecenben. A találkozó kiemelt témája az 1848-49-es szabadságharc 160. évfordulójának megünneplése. A Polgármesteri Hivatal, a Főnix Kht. és a Debreceni Egyetem képviselőivel megkezdtük az esemény előkészítését, amiben a polgármesteri vezetés felkérésére koordinátori szerepet vállaltam.

Az „Európa Kulturális Fővárosa 2013” címre pályázó, helyét nemzetközi összefüggésben is kereső Kassa 2007. október 5-7-én tíz város képviselőinek részvételével Európai Polgármesterek Találkozóját és Európai Kulturális Aréna címmel konferenciát rendezett, amelyen Szentei Tamás kulturális osztályvezetővel együtt képviseltük Debrecent. A tartalmas program lehetőséget adott a kelet-szlovákiai város törekvéseinek megismerésére és a kapcsolatépítésre más városok képviselőivel. A találkozó emelkedett momentuma volt annak a polgármesteri nyilatkozatnak az aláírása, amely kifejezi a résztvevők elkötelezettségét a közös európai kulturális örökség kölcsönös megismerése és az önkormányzati szintű együttműködés mellett.

Egy másik EU-s pályázatról részletesebben szólok, elsősorban azért, mert jóllehet Debrecen végül nem csatlakozott hozzá, a kezdeményezés képet ad arról a dimenzióról, amely a város előtt az EU-s csatlakozással megnyílt.

Két osztrák, egy finn, egy cseh és két szlovén régió/város STRATCULT (Strategy for Culture) elnevezéssel 2004-ben egy új stratégiai terv kidolgozására szövetkezett, amely az Európai Unió Strukturális Alapjának keretében a kulturális ágazatnak az általános fejlesztéspolitikába történő hatékonyabb integrációját tűzte ki célul. Az együttműködést az a felismerés tette szükségessé, hogy az önkormányzatok nem rendelkeznek kellő ismeretekkel az EU Strukturális Alapok kulturális célú felhasználásának lehetőségeiről, a területfejlesztési tervek és a kulturális szempontok összehangolásának módozatairól, és kevés régiók közötti, illetve határ menti együttműködési program születik az EU-s alapok hatékony kihasználásának érdekében.

Az együttműködés 2008-ban új szakaszba lép. A résztvevők Stratcult-regio.net elnevezéssel új regionális hálózat megszervezését kezdeményezték, amely 2008-ben kezdi meg tevékenységét az EU 2013-ig tartó költségvetési időszakára. A hálózathoz helyi és regionális önkormányzatok, egyetemek, az egyes projektekhez civil szervezetek is társulhatnak. A projektet döntő mértékben az Interreg IVC keretprogram finanszírozná.

A hálózatban részt vevő és meghívott régiók/városok (Felső-Ausztria mint gesztor, Közép-Finnország (Jyväskylä), Szlovénia 1, Szlovénia 2, Vastra Götaland, Alsó-Szászország, Katalónia, Poznan, Debrecen, Potsdam, Luxemburg, Toscana) 2007. június 6-7-én és augusztus 27-28-án Brüsszelben dolgozták ki a pályázat részleteit. Részvételünket testvérvárosunk, Jyväskylä javasolta. A két megbeszélésen csatlakozási szándéknyilatkozat birtokában képviseltem Debrecent.

A tárgyalásokról készített beszámolóimban városunk nagyszabású kulturális fejlesztéseit, a kulturális szektor fejlődésében lévő szellemi, idegenforgalmi és gazdasági előnyöket, a nemzetközi kapcsolódási és együttműködési lehetőségeket tekintetbe véve javasoltam, hogy Debrecen csatlakozzon a Stratcult-regio.net hálózathoz. A város külkapcsolatai eddig a testvérvárosokra, illetve újabban más, esetlegesen jelentkező városokkal közösen elkészített pályázatokra szorítkoztak. Az Európai Uniós csatlakozás lehetőséget teremt arra, hogy a város a hazai centralizált elosztási rendszer kereteitől függetlenedve nagyobb mozgástérhez jusson az európai közösségben, és az együttműködések révén további fejlesztési forrásokra tegyen szert. A regionális, határon átnyúló kapcsolatok egy új külügyi stratégia fontos elemeit képezhetik.

Debrecennek több haszna származhatott volna a csatlakozásból:

1. A hálózat rendszeres információt szolgáltat a kulturális szférában tevékenykedőknek az EU strukturális alap programjairól. A város ezek révén eredményesebben pályázhat az EU-s forrásokra.
2. A hálózat rendszeres képzést biztosít a kulturális szférákban tevékenykedőknek. A sikeres programok tapasztalatainak átadása lehetővé teszi azok hatékony alkalmazását. Az együttműködés lehetőséget kínál közös regionális programokban és pályázatokban való részvételre.
3.  Esettanulmányok és adatbázisok készítésével lehetőség nyílik a kultúrával kapcsolatos alkalmazott kutatásokban való részvételre a lisszaboni (kohézió) és a göteborgi (kreativitás) alapelveknek megfelelően. Az információk elősegítik a kulturális projektek hatékonyabb integrálását a strukturális alapprogramba.
4. Az EU eddig csak részben tekintette a kultúrát a területfejlesztés lehetséges eszközének, ami csak az örökségvédelmet és a kulturális infrastruktúra fejlesztését foglalta magába. A kulturális potenciál hatékonyabb kihasználása új megközelítést és gyakorlatot kíván. A csatlakozással Debrecen EU szinten, a fenntartható fejlődés kulturális vonatkozásainak innovatív bázisaként jeleníthetné meg magát.
5. További előnyök:

-         stratégiai kapcsolat hasonló érdeklődésű régiókkal, városokkal

-         intenzív megjelenés az EU-intézmények és a partnervárosok előtt

-         a csatlakozás a kultúrán kívüli területeken is együttműködési lehetőséget kínál

-         a csatlakozás jelentős anyagi haszonnal jár, mert a programok költségének 75-85 százaléka EU-s forrásokból fedezhető.

Az éves tagdíj a tervek szerint a régi tagországok esetében 15 000 euró, az újonnan csatlakozók, így Debrecen esetében 7500 euró. Az öt új országra jutó évi 37 500 euróhoz a Strukturális Alap 212 500 euróval járul hozzá, így az egyes partnerekre jutó éves támogatás összege 42 500 euró (10,5 millió Ft), hat év alatt 255 000 euro (63-64 millió Ft). Az éves költségvetés végösszege 580 000 euró.

            Beszámolómban megfogalmaztam azt is, hogy a részvétel az önkormányzat részéről szükségessé tenné egy olyan témafelelős (belső vagy külső) személy megbízását, aki tárgya-lóképes szinten beszéli az angolt, kellő ismerettel rendelkezik a város kulturális intézmény-rendszeréről, és kezdeményezően képviseli Debrecent a programban. A polgármesteri hivatalban és a kulturális intézményekben jelenleg kevés az ilyen alkalmazott. Ez a probléma a jövőben az EU-s együttműködések más területein is jelentkezhet, ezért az önkormányzat számára kulcskérdés nyelveket beszélő, felkészült szakemberek alkalmazása. 

A vezetői értekezlet 2007. októberben úgy döntött, hogy Debrecen nem vesz részt a Stratcult-regio.net pályázaton.

Végezetül, nem elhanyagolható tényezőként, szólnom kell a tanácsnoki megbízatás ellátásának feltételeiről. Az ország nehéz gazdasági helyzete és a kormány ismert megszorító intézkedései miatt, úgy tűnik, irreális az a kívánalom, hogy a debreceni önkormányzat nemzetközi kapcsolatokat felügyelő tanácsnoka önálló szobában tevékenykedjék, de a jelek szerint egy íróasztal is csak a távoli jövőben kielégíthető igények közé tartozik. Az elmúlt 14 hónapban a hivatal egy mobiltelefon használatát biztosította számomra, ami, noha kommunikációs szempontból rendkívül hasznos eszköz, korlátozottan képes pótolni nevezett objektumok hiányát. Eredményként könyvelhető el viszont, hogy segítségemre van egy készséges tanácsnoki referens, aki a hivatal két másik dolgozójával azonos szobában nyert elhelyezést és íróasztalt. Ebben a lakályos, gyakran igen forgalmas helyiségben nyílik lehetőségem az információszerzésre és az eseti ügyintézésre. A fennforgó állapotok miatt hivatalos vendégeket – pl. az indiai nagykövetség diplomatáját, a gyulai román főkonzult – az egyik pártfrakció termében kellett fogadnom. 

Ami a személyi feltételeket illeti, kapcsolatom a munkáját odaadóan végző külügyi referenssel harmonikus, inspiratív. A titkársági osztály nemrégiben kinevezett vezetője, akihez a terület tartozik, kitartóan és a körülményekhez képest eredményesen igyekszik megteremteni az összeköttetést a polgármesteri vezetéssel.

Zárásként egy javaslat: Az EU-s csatlakozással új nemzetközi viszonyrendszerbe került Magyarország és benne Debrecen. A megváltozott helyzet indokolttá teszi a kor követelményeihez igazodó új külkapcsolati stratégia kidolgozását, amely meghatározza azokat a célokat és feladatokat, amelyeket a város regionális és nemzetközi kapcsolataiban közép- és hosszú távon elérni kíván. Ehhez a munkához készséggel rendelkezésre bocsátom a területen hosszú évek alatt szerzett ismereteimet és tapasztalataimat.

Debrecen, 2008. január 9.

Turi Gábor

tanácsnok

A célok legfontosabb eszköze és módszere az információáramlás koncentrálása, annak intézményesítése, illetve miféle kommunikációs kihívásai vannak a TGV gyorsvonathálózat Strasbourgba érkezésének. Vagy valami ilyesmi.

De inkább kezdjük a sztori elején.

A 2006-os helyhatósági választásokat követően új tanácsnoki munkakört teremtett Debrecen közgyűlése, és a pozícióra Kovács Zoltán fideszes önkormányzati képviselőt tartotta alkalmasnak. Munkakörének meghatározása sokáig váratott magára, s ma sem világos, hogy a várost vagy annak vezető pártját kell szolgálnia inkább. Kovács Zoltán tevékenységének egyes elemeiről volt már szó itt több alkalommal is (Kósa-csomag 2., Mi, fideszügyi városember, Híreket gyártunk…, Unisono), ám eme szubjektívnek ítélhető értékelések után most maga a tanácsnok úr számol be eddig végzett munkájáról. Nem, nem a nyilvánosságnak, hanem a város képviselő-testületének, éppen ma. Az önkormányzati honlapon ugyan olvashatók a mai közgyűlés előterjesztései, köztük a tanácsnoki beszámolók megvitatásának napirendi pontja is, magára a konkrét dokumentumra azonban csak egy vak link mutat, ez már nem tartozik a lakosságra a polgármesteri hivatal – vagy a kommunikációs tanácsnok? – szerint.

A Basahalom boulevard olvasói most abban a kivételes lehetőségben részeltetnek, hogy egy az egyben, betűhíven megismerhetik Kovács Zoltán tanácsnok összegzését saját munkájáról. Felhívom a kedves érdeklődők figyelmét, hogy az anyag felettébb unalmas és semmitmondó, csak a ráérős munkanélküliek, kismamák és nyugdíjasok fussanak neki, illetve a média bugyrainak álhatatos szakmai kutatói. A többiek meneküljenek!  

Dr. Kovács Zoltán kommunikációs ügyekért felelős tanácsnok beszámolója 

AZ SZMSZ-ben foglaltaknak megfelelően tevékenységemmel az alábbi területen igyekeztem segíteni az Önkormányzat és a Polgármesteri Hivatal kommunikációját:

Együttes polgármesteri és jegyzői utasítás Debrecen Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalának Kommunikációs Rendjéről

Kommunikációs tanácsnoki tevékenységem egyik első, és talán legfontosabb lépése volt – a jegyzőváltással és az átalakuló hivatali struktúrával párhuzamosan kialakított – új kommunikációs rend kialakítása. Az „utasítás” kommunikációs tanácsnokot illető első vonatkozása – a hivatalon belüli ún. „horizontális” és „vertikális” kommunikáció újrahangolása volt, melynek lényege, hogy „A főosztályok által készített tájékoztatók részét képezi az a kommunikációs lista, amely legalább egy hét időtartamra tartalmazza azoknak a témáknak időrendben történő felsorolását, melyek alapján a sajtóreferens(ek) az Önkormányzat kommunikációjáért és sajtókapcsolatokért felelős tanácsnokával együtt heti kommunikációs tervet készít”. Ezen kiegészítés legfontosabb célkitűzése a városvezetők (polgármester és alpolgármesterek) illetve hivatal vezetőinek (jegyző, aljegyző, főosztályvezetők, osztályvezetők) belső kommunikációjának hatékonyabbá tétele mellett a hivatalon kívüli (kifelé irányuló) kommunikáció hatékonyságának („tervszerűségének”), minőségének javítása. Ennek elősegítésére a Polgármesteri Hivatal és az Önkormányzat külső sajtókapcsolatait 2007 februárjától két sajtóreferens intézi. A fenti célok legfontosabb eszköze és módszere – a személyi feltételek megteremtése mellett – az információáramlás koncentrálása volt, annak intézményesítése, hogy „A sajtóanyagok/nyilatkozatok a Polgármesteri Hivatalból csak a sajtóreferensen keresztül adhatók ki a sajtó részére, továbbá a sajtó részéről történő ilyen irányú megkereséseket is a sajtóreferens adja át a Polgármesteri Hivatal érintett szervezeti egységei részére.” A sajtóreferensek munkájának koordinálása mellett – szintén az „Utasításban” lefektetett formában – tevékenységem kiterjedt annak elősegítésére is, hogy az Önkormányzat által alapított intézmények, gazdasági és közhasznú társaságok, alapítványok és egyéb érintett szervek sajtóban való megjelenése minél inkább összehangolt legyen. 

Az Önkormányzat és a Polgármesteri Hivatal kommunikációja
A kommunikációs tanácsnoki munka napi, operatív részét a sajtóreferensek által a hivatalban végzett munka koordinálása mellett Debrecen polgárainak információkkal való ellátásának segítése, illetve a sajtó munkatársainak adott tájékoztatások összehangolása jelenti. Ennek keretei a városvezetést ezen minőségükben érintő – politikai jellegű – külső megkeresések megválaszolásától a Polgármesteri Hivatal egyes egységeit érintő állampolgári és sajtómegkeresések megválaszolásának segítéséig terjed. Ennek részletes bemutatásától itt eltekintenék, álljanak itt inkább a számok: 2007 folyamán 112 sajtótájékoztatóra és sajtóeseményre került sor, 75 sajtóinformáció kiküldésére, illetve 34 fontosabb közlemény kiadására került sor. A városházához kapcsolódó médiamegjelenések száma havonta 150-200 között mozog. Meggyőződésem, hogy a városházán folyó kommunikációs munka megalapozza Debrecenről az országban, az országos sajtóban kialakult kedvező kép tovább erősítését. Ugyanakkor éppen ez az a „terep”, ahol természetesen nincs helye a megelégedettségnek és hátradőlésnek – hiszen mindig van mit tenni.

A tanácsnoki tevékenység egy jelentős része valójában olyan „háttérmunka” (szervező és egyeztető tevékenység), melynek nem feltétlenül látványos formában kell megjelennie – ugyanakkor talán ki is mondható, hogy ez a munka talán akkor nevezhető sikeresnek, ha napi szinten kifelé jórész „láthatatlan” marad.

A debrecen.hu honlap
Kommunikációs tanácsnoki pozícióm elfoglalásával nagyjából egy időben készült el a Debrecen város önkormányzatának tulajdonában lévő www.debrecen.hu honlap új grafikai dizájnja és struktúrája. Az új keretek megtöltése az azóta eltelt időben folyamatosan zajlik és állandó munkát jelent: egyszerre kell megfelelni a törvény által a Polgármesteri Hivatalra rótt feladatok (adatszolgáltatási kötelezettség, közadatok nyilvánossága), illetve a ma egy ilyen honlaptól elvárható információs és technológiai frissesség elvárásainak. Mi tagadás, e téren van még teendő – a 2008-as év első felének egyik legfontosabb teendője lesz az itt fellelhető hiányosságok (angol-német nyelvű honlap, tartalmi szolgáltatások hiánypótlása).

Külső tapasztalatok és szempontok a városi kommunikációban
A 21. század kommunikációjában természetesen készen kell állnunk a körülöttünk folyamatosan változó kommunikációs környezet kihívásainak megválaszolására. A kölcsönös „tanulási” folyamatok mellett időről időre szükség van a módszertani ismeretek és tapasztalatok frissítésére. Ennek szellemében vettem részt 2007. december 11-15. között a Strasbourgban megrendezésre került XIX. CAPCOM városi kommunikációs konferencián (Forum de la Communication Publique et Territoriale), melynek tematikája („A város határain túl” – Dépasser ses Frontiéres) a városi, illetve a város projekt-kommunikáció aktuális kérdéseit járta körül. Strasbourgban erre a TGV gyorsvonathálózat városba érkezése, illetve az azzal kapcsolatos kommunikációs kihívások és eredmények bemutatása adta az alkalmat – de a nemzetközi konferencia résztvevőinek beszámolói (Kanadától Németországig) számos hasznos szemponttal járulhatnak hozzá a Debrecen városában futó nagy projektek sikeres lakossági kommunikációjához.

Debrecen, 2008. január 10.

Dr. Kovács Zoltán

Kinek Bamako, nekünk BODAKO. A nyálzene ellenes forradalom és demonstratív megakoncert után ismét pozitív támadásba lendül a Trisó című műsorkomplexum és életérzés.

A télből kifelé türemkedve most a kerékpározás mellett teszik le a voksukat, lévén maguk is biciklisták jó idő esetén. A kerékpárosok mellett és a tolvajok ellenében, mert ez az enyveskezű társaság legalább akkora károkat okoz mind lélekrombolásban, mind anyagilag, mint a nyálzene honi művelői.

Mi az a BODAKO? Az esemény meghirdetéséről szóló rövid közlemény fellebbenti a fátylat, helynév ez is mint Bamako, csak nem egy, hanem legalább kettő, ezzel is több, mint Bamako. Mit nekünk Afrika?! Az akciót áprilisra tervezik Trisóék, számítva a helyi és országos kerékpáros társadalom és a hatóságok támogatására, meg persze a média kiemelt érdeklődésére is, hogy minél inkább megrettenjenek a tolvajok, a betyármindenit.

Ki a város? Kié a város? Egyre nehezebb válaszolni ezekre a kérdésekre. De úgy tartják, a kisdefekt is defekt, különösen ha a demokrácia lufigumija ereszt. 

Debrecen önkormányzata anyagilag támogatja a nagyszalontai Arany Kulturális Központ megépítését. Erről azonban csak azoknak van tudomása, akik tavaly decemberben ott voltak a hír bejelentésekor, illetve olvasták a Nagyváradon megjelenő Bihari Napló című napilapot.

Mit is írt a kinti újság?

A nagyszalontai Magyar Házban a Nyugdíjasok Egyesülete karácsonyi összejövetelt tartott. (…) Török László polgármester jeles vendéggel érkezett, a rendezvényre kollégája, Kósa Lajos is elkísérte. Debrecen polgármestere üdvözlőbeszédében kifejtette, a két települést összeköti a magyar irodalom legnagyobb alakja, Arany János, Nagyszalonta szülötte, a debreceni kollégium egykori diákja. Ezt a közös kapcsolatot szeretnék a jövőben szorosabbra fűzni, ezért Kósa Lajos hivatalosan bejelentette: anyagilag támogatni kívánják az Arany Kulturális Központ megépítését. Az épület tervét Makovecz Imre neves építész készítette, érdekes építészeti megoldásában nyomon követhető az évszázadok múlása, Arany korától napjainkig. Az épület kivitelezése 4 milliárd lejbe kerül, a szalontai és debreceni önkormányzat összefogásával, valamint mindazon települések segítségével, ahol a nagy költő megfordult, a felépülésnek nem lehet akadálya, mondta

Kósa Lajos. Török László nagyszalontai polgármester az elhangzottakat kiegészítette azzal, hogy már az épület alapkőletételének időpontját is egyeztette a két városvezető, a jeles pillanatra március 2-án, Arany János születésének évfordulóján került sor.

Szép dolog. Bár Debrecen romániai testvérvárosa nem Nagyszalonta, hanem Nagyvárad, s nem ezt támogatja, hanem azt, nyilván oka van a fejedelmi karácsonyi ajándéknak. Ám legyen! És mennyivel száll be az önkormányzat a szalontai Makovecz-ház megépítésébe? Erre a kérdésre nincs válasz, mert itthon, Debrecenben híre sincs a nagylelkűségnek. Az általam megkérdezett – jobb- és baloldali – önkormányzati képviselőknek lövésük sem volt az ügyről. Erre vonatkozó előterjesztés nem szerepel a közgyűlés legközelebbi ülésének napirendjén. A polgármester nagyszalontai látogatásáról és bejelentéséről az önkormányzati tulajdonú média sem tudósított. Tehát egyelőre a nyilvánosság nem csak azt nem tudja, hogy mennyi pénzzel támogatja Debrecen Nagyszalontát, hanem az is kérdéses, hogy ki(k) döntött(ek) a közös beruházásról. Mivel közpénzről van szó, s vélhetően igen jelentős összegről, ezért bizonyos, hogy demokratikusan választott testület juthatott eme nemes elhatározásra. Ilyen pedig efféle jogkörrel csak egy van még a cívisvárosban is: a képviselő-testület. Az pedig nem döntött, hát itt a defekt.

Mi történhetett?

1. Kósa Lajos nem mondott ilyet, az újság hülyeségeket írt.

2. Az újságíró félreértette Debrecen polgármesterét, Kósa Lajos nem közpénzből támogatja a Makovecz-házat, hanem saját magánvagyonából.

3. A sajtó pontosan tudósított. A debreceni polgármester nem akart üres kézzel menni a karácsony előtti eseményre, beígérte az önkormányzati támogatást, aztán az ötletét később majd elfogadja a közgyűlés fideszes többsége.

4. Nem a debreceni önkormányzat száll be a nagy beruházásba, hanem a szintén közpénzzel gazdálkodó városi vagyonkezelő holding, hiszen van már nagyszalontai érdekeltsége, nem árt olajozni a kapcsolatot a Debrecenben megtermelt nyereségéből.

5. A támogatást valójában azok a Debrecenben már kipróbált építkezési vállalkozók fogják adni, akik Nagyszalontán is számítanak valami szép és óriás látványberuházásra, s a polgármester csak őket kommendálta ilyen módon.

Vagy valamelyik, vagy egyik sem. Majd megtudjuk. Vagy nem.

Egy tény, Debrecen városa van olyan tehetős, hogy saját kultúráján túl más városokét is támogassa, saját polgárainak jobbsorsát intézve más ország-város polgáraira is van tehetsége. Mára tehát már nem igazak Arany János barátjának, Petőfi Sándornak az 1847 májusában írt sorai: