Modem-vicc (kommentár nélkül)
Hol a mosdó?
Két provinciális médiabagatell
Sok a hordaléka az idei augusztus húsznak – vihar nélkül is. A tegnapihoz még két apróság.
1. A Debreceni Városi Televízió oly gyenge produkciót nyújtott az év – akár tetszik, akár nem, de kétségtelenül – leglátványosabb eseményéről, hogy azt még a szintén önkormányzati tulajdonban lévő deol.hu sem hagyhatta szó nélkül. Az olvasható az Újra virágköntösbe bújt a Korona című beszámolóban, hogy „A helybeliek közül – akik nem unják még a karneválokat, és nem menekülnek el ilyenkor – talán sokan a városi tévé kényelmes, otthonról nézhető közvetítését választották, de ők pórul jártak, mert hosszas közvetítési hiba és a reklám bevágások miatt több mindenről is lemaradtak. Az esti ismétlés is komoly gondokkal indult, hosszú ideig csak egy műholdvevő hibaüzenete volt látható, s utána is akadozva indult a műsor.”
Őszintén örvendek, hogy ezt nem nekem kellett legelőször leírnom, mert az nyilván az ellenség rosszindulatának ítéltetett volna. A közpénzes társmédium azonban ilyesmivel nem vádolható – remélhetően emiatt nem éri atrocitás sem a beszámoló szerzőjét, sem az anyagot felpakoló szerkesztőt.
A DTV híradójában ugyan beolvastak a közvetítés másnapján egy közleményt, de az csak az adáskimaradást magyarázza, az általános színvonaltalanságot nem. Az operatőröket rosszul irányították, a közvetítés rendezőjének képváltásai finoman szólva sikerületlenek és következetlenek voltak, a két szpíker össze-vissza beszélt, jópofizva ízetlenkedett, amikor eltért a leírt szövegtől… Nagy volt a kabát, nagy lett a bukta. Nincs ezzel gond, legyen tanulság, ha nem megy az élő közvetítés, akkor nem kell erőltetni.
2. A tragikus fővárosi tűzijáték iránti felfokozott közérdeklődésre számítva a megyei napilap (és annak online lenyomata) azt kutatta, mi lett volna, ha a gyilkos vihar Debrecent ostromolja. Mint megtudhatjuk, itt természetesen nem lett volna semmi gond, az a város ugye nem Budapest. A rendezvényszervező a felelős című adalékanyag a következőket tudatja: „Ha a több millió forintba került debreceni tűzijátékot – a pontos összeg üzleti titok – le kellett volna mondani, úgy a rendezvényszervezőknek például a rakéták telepítési költségét „fájdalomdíjként” ki kellett volna fizetni.”
Minden bizonnyal így van, de nem is ez a lényeg, hanem az odavetett információcska: „a pontos összeg üzleti titok”. Aztán miért titok? Firtatná az újságíró, ha firtathatná, ha lenne. Ahhoz senkinek semmi köze nincs, hogy újgazdagék mennyiért rendeztetnek tűzijátékot a gyerekük óvodavizsgájára, ahhoz azonban minden debreceninek köze van, hogy a város cége (Főnix Rendezvényszervező Kht.) hány millió forintot lődöz el a levegőégbe.
Az üvegzseb-törvény szerint „közvagyonnal való gazdálkodásra vonatkozó adatok nyilvánosságra hozatalát az üzleti titok védelme nem korlátozhatja”. (A témáról legutóbb Halmai Gábor értekezett az ÉS egyik közeli számában.) Ha ez a törvény, akkor pedig ne tessenek összejátszani, se káhátés a rakétagyártóval, se újságíró és újságja mindenkivel, csak olvasóival nem.
Vége az ünnepnek, vége a tűzijátéknak, nem kéne tovább vakítani a népet.
A nagy politikai szemforgatás közepette előre kinyilatkoztatták egyesek, hogy augusztus 20. ünneplése nem lehet a választási kampány része. A karnevál azonban más. És itt amúgy is minden más.
A debreceni polgármester Kínában tartózkodik, pedig nagyon rühelli a kínaikat (Közlési küszöbök…, Kósa kína-szindrómája), de nincs mit tenni, a városért áldozatokat hozva kell ténykedni. A debreceni önkormányzati fennhatóságú médiának nem szokása beszámolni arról, hogy merre utazgat a polgármester, most azért tette meg a mindenpostaládás ingyenbedobós alkalmi száma, hogy tudassa a város népével: dolga akadtán lesz távol az első ember a virágkarneválról. A százezer példányban megjelenő produkció élén egy egész oldalas interjúban hozzák emberi közelségbe hozzánk a városvezetőt, aki munkával ünnepel, áldassék az igyekezete (Hatalmas, nyüzsgő méhkas lesz a város).
S hogy tudjuk, kinek köszönhető a vitorladagasztó fejlődési légáram a városban, s kik szellentik a bűzös ellenszelet, a könnyed karneváli kiadvány egy nagy Fidesz-hirdetéssel is eligazít bennünket.
És akiknek még nem tapadt meg az agyában, hogy a debreceni fideszes fejlődés nem áll meg, azok a karneváli menet útvonalán kaphattak egy papír fejfedőt, ami szakállkának is igen alkalmas volt, akár rá is lehetett ülni, szóval praktikussága kétségbevonhatatlan.
Mi mindenre jó egy virágkarnevál! Amikor ízlés találkozik ízléssel. Elég lenne négyévente megrendezni, amikor épp kampány van.
(Fotó: vagy.hu)
Legegyszerűbben úgy lehet moderálni (cenzúrázni) egy települési honlap fórumát, ha megszüntetik azt. Volt, nincs.
Így történt ez a megye egyik kisvárosában. Megunta a polgármester, hogy a helyi lakosság mindenféléket beír a fórumra, ezért utasításba adta annak nyomnélküli felszámolását. Joga van hozzá? Megteheti. És nincs hová menni panaszra, nincs felsőbb hatóság, nincs törvényi garancia, de még nyilvánosság sincs – helyben semmi, egy várossal arrébb vagy a megyei lapnál vagy az országos médiákoknál meg a fenét sem érdekli, hogy annak a kisvárosnak éppen mi a gondja ezen a téren. Meg a többi kisvárosnak, meg az összes többi településnek.
A Magyar Narancs egyik utóbbi számában Bajnai Zsolt elmélkedett a vidéki sajtóról aktuálisan (Kötött pályán - Az önkormányzati választások és a helyi sajtó). Mindig aktuálisan. Ezt a témát akár minden számban, majd minden hetilapban folyamatosan lehetne forgatni, szenvedi balos is és jobbos is, attól függően, hogy az adott városban éppen ki uralkodik - maga alá gyűrve a helyi sajtónyilvánosságot.
Nem ragoznám ezt most tovább, amúgy is ezt teszem évek óta ebben a blogban (is). Tessék elolvasni Bajnai cikkét, amihez csak annyit tennék hozzá, hogy az internetben (alternatív helyi honlapok, közösségi blogok stb.) szerintem sokkal több lehetőség van és lesz, mint ahogy azt a szerző írja.
Az előbb említett kisvárosban is készült egy nem hivatalos települési honlap, most azt olvasgatja a polgármester, és még sokan, jóval többen, mint a hivatalosat, amiről kitakaríttatta a fórumot.
Fárasztó már ez a móka, unalmas, lapos.
Mint a Csupasz pisztoly újabb frissítése, vagy a Rambo 114., esetleg a Piedone Hortobágyon. Semmi új ötlet, csak a sok unalomig ismert manír, sajnálatosan szánalmas produkció. Na, Kósa megint a Nap-keltében kávézott. Fellépése előtt Gyárfás azért még feldicsértette a Zsivoczky-Zsivótzky-családdal. Ásítsunk. Pusztán megszokásból említem, ahogy a múlt héten, a legutóbbi fellépésekor megígértem, ekként: Kedves emberek, augusztus 16-án, szűk egy hét után ismét a közszolgálati Magyar Televízió reggeli műsorában szerepelt Kósa Lajos debreceni polgármester – Gyárfás Tamáshoz fűződő összetett viszonyrendszerének köszönhetően. Meglehet, holnap megint láthatják ugyanott. Talán már össze is bútoroztak.
Ez már annyira de nagyon átlátszó, hogy nem akarna végre valaki tényleg átlátni rajta? Van még ORTT? Ha van, minek is? Meg egyáltalán: mi minek miért?
(Ha valaki el akar kissé mélyedezni a mai hányásban, az a Mega-blogban megteheti.)
Utolsó kommentek