Dicsőségünk és a szemét

Politikusaink megint felfedezték magukban Kossuthot, Széchenyit, Petőfit.

Ahogy az lenni szokott március tizenötödikéinken. Az idei szónoklatok nem sok fantáziáról, rétori leleményről árulkodtak. Szinte mindenki a legegyszerűbb megoldást választotta: a március 9-i népszavazáshoz igazította a 160 évvel ezelőtti történéseket.

Már március 14-én este, az országban talán legelőször Halász János fideszes országgyűlési képviselő, Debrecen város kulturális alpolgármestere tett egyenlőségjelet 1848. március 15. és 2008. március 9. közé. Másnap Kósa Lajos debreceni polgármester és a Fidesz egyik országos alelnöke mondott a vártnál kisebb ívű beszédet, de azt kétszer is. Először itthonaztán Orbán Viktor előtt nagyjából ugyanazt. Kósa is számos hasonlóságot talált március 15. és március 9. között. Például azt, hogy az 1848-as jeles napon Budán tanácskozó helytartótanács elnökének és a mai miniszterelnöknek ugyanaz a keresztneve. Mély.

A cívisvárosi ünnepségeknek – szerintem – legszomorúbb momentuma az volt, hogy kettős kordon osztotta szét a főteret, és rendőrség védte egymástól a debrecenieketa Kossuth-szobor előtt a Magyar Gárda ünnepelt a maga módján, a tér egyik sarkában pedig a kisebbségek demonstráltak csendben a Magyar Gárda ellen. Emlékezetem szerint a demokrácia eddigi 19 évében Debrecenben nem volt szükség hasonló preventív rendőrségi fellépésre egyetlen ünnepünk alkalmából sem. Idén egy újabb illúzióval lettünk szegényebbek a „szabadság őrvárosában”, immáron itt is része a kordon az ünneplésnek. Ünneplésnek?

Fejet hajtani a forradalom és a szabadságharc hősei előtt lehet másként is, nem pusztán az át(aktuál)politizált megemlékezések közönségét gyarapítva. A város szélén található az 1849. augusztusi debreceni csata tábornokának és honvédjainak tiszteletére állított Nagysándor József Emlékoszlop. Alján összeszáradt koszorúk, közvetlen környezetében bűzlő szeméttelep. Megdöbbentő látvány. Azonnal semmissé tesz minden magyarkodó szónoklatot és díszelgést, a debreceni utókor alázatos tisztelgését, mindent, ami a kifényezett Kossuth téren megesett. Az igazság az, ami itt látszik. És ez nagy szégyen, a város szégyene.

Miféle fajzat a közpénz?

Egy magyar szó magyarázása magyarul beszélőknek helyi színekkel.

Nem jogászkodás következik, hanem a józan paraszti ész kísérlete annak tisztázására, hogy mi is valójában a közpénz, és kinek van köze hozzá. A felvetés apropója pedig a debreceni Modem igazgatójának, Gulyás Gábornak minapi közleménye.

Történt ugyanis, hogy szocialista önkormányzati képviselők a nyilvánosság előtt fogalmazták meg kritikájukat és kétségeiket a Modem gazdálkodásával kapcsolatban, amikre Gulyás közleményben reagált. Két idézet következik ebből:

„Mivel bármiféle közpénz felhasználása szerintem is közérdekű ügy, fontosnak tartom leszögezni, hogy közpénzből a Modem Kht. soha nem finanszírozott reprezentációt, s – ahogyan ez az üzleti tervünkből egyértelműen kiderül – továbbra sem tervezzük ezt. Természetesen egy-egy nagykövet, miniszter vagy múzeumigazgató vendéglátása – a kiállításmegnyitókhoz és a szakmai konferenciákhoz hasonlóan – reprezentációs költségekkel jár együtt, de ezt nem az önkormányzati támogatásból, hanem saját többletbevételeinkből fedezzük.”
„A tárlatok és a különféle programok megnövekedett száma természetesen együtt jár a költségek emelkedésével – ám ezeket a Modem Kht. nem önkormányzati támogatásból, hanem saját bevételeiből finanszírozza.”

A közleményből egyértelműen az olvasható ki, hogy Gulyás szerint csak az önkormányzati támogatás számít közpénznek, az általa irányított intézmény (illetve kht.) saját bevételei már nem. Olybá tűnik, rosszul gondolja.

A MODEM Modern és Kortárs Művészeti Központot a MODEM Modern Debreceni Művészeti Közhasznú Társaság működteti, amit Debrecen város önkormányzata alapítottKözpénzből a köz javára. A működéséből származó bárminemű bevétel is csak közpénz lehet. Mi más? Magánpénz? Kié?

Egyáltalán hogyan folyhat a konkrét gazdálkodás, ahol külön címkét kap az önkormányzati finanszírozás, másikat meg a saját bevétel? Talán külön alszámlákon is kezelik a kétféle pénzt? S meg van határozva az, hogy mire fordítható az ilyen pénz, és mire az olyan? Ámbátor ez is lehetséges, éppenséggel az oka nem világos. Hacsak nem arról van szó, hogy jogilag, törvényi rendelkezések által meghatározottan más megítélés alá tartozik az – esetünkben a gulyási értelmezés szerinti – közpénzek felhasználásának nyilvánossága, és a nem közpénzeké.

Úgy tartják a világ civilizáltabb, a mienkétől eltérő történelmi hagyományokkal rendelkező jogállamaiban, hogy a közpénzekkel való elszámolás és elszámoltatás a demokrácia egyik alapkérdése. Közel húsz éve Magyarország és benne Debrecen is deklaráltan a világ eme részéhez kíván tartozni. Minden tekintetben. Nosza!


Igyál csapvizet!

Egész oldalas hirdetés a városi ingyenes heti kiadványban.


Az önkormányzati mindenpostaládás ingyenkiadvány mai számának 13. oldalán jelent meg ez a hirdetés.

Debrecen ugyanis olyan város, hogy ott a vezetékes ivóvíz minőségében vetekszik az ásványvizekkel, ára azonban lényegesen olcsóbb. Lehet irigykedni! Fanyalgók, idegenlelkűek és a népszavazáson nemmel szavazók meg fogyasszanak tasmániai palackozott esővizet, és nőjön ördög a hasukba!

A népszavazás hordalékai

Bűnök és bűnhődések. Vannak és nincsenek. 


Az Országos Választási Bizottság az Echo TV „Mélymagyar” és az „Összefüggések” című műsorainak adását találta kampánycsendsértőnek. Ezekben mások mellett Stumpf István politológus, Bayer Zsolt újságíró és Kósa Lajos fideszes képviselő korábbi beszélgetéseit, interjúit közölte ismétlésben a televízió – adta hírül az MTIA tévében megszólalókat nem érinti az OVB elmarasztaló határozata, hiszen a szereplők nem tudhatták, hogy a műsorokat megismétlik. Az Echo TV büntetése pusztán annyi, hogy adásában közzé kell tennie az elmarasztalást. Oszt jónapot.

 

Elítélték a volt postást, aki népszavazási értesítőket ásott el. A bírósági verdikt szerint 8 hónap börtönbüntetést kapott 2 évre felfüggesztve, s a vádlottat előzetesen mentesítették a jogkövetkezmények alól, tehát büntetett előéletűnek sem fog számítani. Ha a következő két esztendőben jól viselkedik, nyoma sem marad múltjában annak a cselekedetének, ami dőreségek kinyilatkoztatására sarkallt némely politikustLevélkézbesítő már biztosan nem lesz a megtévedt fiatalember, mert a postától kirúgták. A hülyeségeket beszélő politikusok jogállásának megváltozásáról nincs hír.


A Fidesz kezdeményezte népszavazás eredményeként megszűnik a 300 forintos vizitdíj. A háziorvosi praxisok jelentős részét csőddel fenyegető döntés anyagi következményeinek enyhítésére tett javaslatot az egyébként az eltörlés ellen fellépő SZDSZ Hajdú-Bihar megyei elnöke, debreceni önkormányzati képviselő. Gadus István azt javasoltahogy az arra képes városok a költségvetésükből pótolják a kiesett vizitdíjat. Saját városában a Fidesz nem reagált a felvetésre. A szintén fideszes irányítású Esztergom vezetése úgy döntött, hogy nem kívánja veszélyeztetni a város háziorvosi praxisainak működését, ezért az esztergomi költségvetésből havonta 60 ezer forintot kap minden helyi háziorvosEsztergom fideszesei nem kívánják kivonni magukat az általuk kezdeményezett népszavazás negatív következményei alól, felelősséget éreznek orvosaik és polgáraik iránt.

Égben a pénz

Minimalista reklámfilm. 

Szanyi Sándor retrovideójaannak hirtelen sikere óta bizonyítottnak véljük azt a korábbi gyanúnkat, hogy a videómegosztókon is lehet eredménnyel reklámozni. Elviekben kétségtelenül.

Két napja új filmecske került fel a hálóra, ismét egy debreceni műhelyből. Ha ez így megy tovább, a cívisek hona lesz a magyar amatőr reklámgyártás fellegvára. Még egy öröm.

Mai videónk megrendelője(? készítője?) a Financial Consulting Debrecen. Hangzó szó nincs, csak zene és feliratok, afféle pénzügyi kiskáté, ami kérdésekkel vezeti el a publikumot a helyes megoldás irányába. Többnyire a rezzenéstelen eget látjuk, felhők mögül süt a nap, egészen mennyei, mint ama világhírű amerikai reklámban, ahol a Jóisten magyarul szólal meg(Tud erről Semjén úr?) A reklám közepén láthatunk ugyan néhány bemozduló grafikont is, bár az nem derül ki, hogy pontosan mit demonstrálnának definiálatlan konkrétságukkal, ezért hát jó is, hogy a végére visszatér a kékfelhős ég, megnyugszunk, hogy a legvégén egy virágrengeteg jelezze: megérkeztünk. Hová is? A reklámozó cég honlapjára, bepötyögjük a böngészőnkbe a címétde információszomjunkat nincs, mi oltsa, ez a felirat vár bennünket: „Kedves látogató! A lap feltöltés alatt áll, kérem, térjen vissza később!
Kedves cég! Nem ígérjük, hogy visszatérünk! Hacsak egy újabb reklámmal el nem kábítanak bennünket.

süti beállítások módosítása